Made with Slideshow Embed Tool
Mikor kiderült, hogy északre megyünk "napozni", elkezdtem keresgélni alkalmas, de azért megfizethető szállást. Ez egyszer megér egy külön mesét. Én többnyire agyvérzést szoktam kapni, mert az online rendszerek teljesen zavarba jönnek ha az embernek 3 gyereke van...és ne adj Isten egy szobában akar lakni mindenki. (Oslo-i nemjuteszembe melyik szálloda pozitív ellenpélda). Szóval keresgéltem, de azt nem mondhatnám hogy a bőség zavarával küszködtem. (Mondjuk az sem segített hogy Ildikó mindennap új célpontokkal állt elő (esetenként más országban)) A szállások változatos programokat is kináltak. Különféle hosszúságú gyalogos, kutyás, motorosszános (snöskuter) túrák...de volt helikopterres is.Felrepenntik az embert a hegyre és onnan vissza lehet síelni/gyalogolni a szálláshoz, persze túravezetővel. A gyerekek azon veszekedtek, hogy kutyás vagy motorosszános túra legyen. Még a Lofoten szigeteken voltunk amikor Ildikó egy korábban begyűjtött prospektusban talált egy kombinalt túrát amiben volt kutyaszán és motorosszán is. Telefonálni kezdtem a szervezőnek akivel pár próbálkozás után el is értem. Sajnos nem tudta megoldani hogy a megadott programtól eltérően később kezdődjön a túra ezért Narvikból 6 körül el kellett indulnunk.
Az időjárás ismét kegyes volt hozzánk így jól haladtunk. Volt időnk fotózni is. A gyerekek állj-t kiabáltak, amikor megláttuk a rengeteg, kapcsiból legalább 100 rénszarvast. Gyorsan kiderült, azonban hogy ez egy farm....érzékenyek itt forduljanak el...pár méterrel később a táblát is megtaláltuk ami tájékoztatta az ide tévedőket, hogy rén-bőrt(?) lehet itt vásárolni. Arra is volt időnk, hogy megnézzuk azt a szállást ahol a helikopteres programot hirdették. A helikopter is ott pihent a heliportnál :). Hogy miért jó helikopterrel ott repkedni ahol pár kilométerenként vannak a lavinaveszély táblák-nemigen értettem. Időben megérkeztünk a "festői" Kirunába (igen, itt is marha rondák a bányász, kohász városok) és megkerestük a turistbyråt. Minden út ide vezet és innen indul.MIntha más nem is lenne ebben a városban. Itt volt találkánk az egyik túra vezetövel.Kirunától nem messze egy Husky farmra vitt bennünket egy kisbusszal. Le sem tagadhatta volna, hogy állatok is szoktak utazni a kisbuszban, finoman szólva elég markáns illat terjengett a levegőben.
A túráról annyit, hogy minden szükséges felszerelést megadnak az embernek, így akár sima ruhában is oda lehet állítani. Ildikó kivételével a saját cuccainkat használtuk, kesztyűt, sisakot ők adtak. El kellett dönteni hogy ki megy előbb a kutyákkal , ki a skuterrel. Visszauton váltás. Gábor azonnal lerázott bennünket és a másik házaspárhoz csapodott, ők kezdték a kutyákkal. Később kiderült nem jól választott. Mi meg a két kisebbel a hátunk mögött a skuterrel kezdtünk. Ildikó Alexandrával egy kétüteművel, mi meg Barnabással mögöttük egy négyüteművel hasítottuk a havat és szívtuk a bűzt. Egy jurtánál találkozott a két csapat. Szokásos fika a sátorban,nyílt tűzön kávé készült, sütemény is került. A velünk levő házaspár igen beszédesnek bizonyult, így a fika jól elhúzódott. Ezután helycserés támadás, a kutyások skuterra pattantak, mi meg elhelyezkedtünk a szánon és a kutyákra (és a hajtóra )bíztuk magunkat. Ne becsüljétek le a kutyákat, ha belendülnek nagyon gyorsak tudnak futni. A túra második része rövidebbre sikerült, így Gábornak kevesebb jutott a motoros részből. Őt persze ez érdekelte jobban, duhöngött is miatta egy sort.
Nem akarom nagyon ragozni az élményt, szerintem mindenkinek ki kell próbálnia egyszer.
Mivel kevés volt az a pár nap északon ezért úgy döntöttünk, hogy még aznap megnézzük az Icehotelt is. Közben próbálunk valahol ebédelni, de nem sikerült. A jéghotel közelében lévő étterem 3-kor bezárt. Nem könnyű megfelelő kajáldát találni, ha az ember szeretne mást enni mint pizzát, kebabot, hamburgert. Elmentünk hát először az Icehotelbe ahol leperkáltunk nem kevés pénzt, hogy bemehessünk és fotózhassunk...meg persze utána a szuvenir boltot sem hagyhattuk ki. Képek remélhetőleg magukért beszélnek majd. A sikeres szánkozás után az idő beborult, ha lehet meg rondább köntösbe öltöztetve Kirunát és kicsit rányomva a napra is a bélyegét. Ennek a csúcsa az volt, hogy este jöttünk rá Ildikó gépéről nem sikerült jól letölteni az Icehotelben készített képeket...annál jobban sikerült a kártya leformázása. Mondanom sem kell, agyvérzés közeli állapotba keruletem. Mivel nem tudtuk/tudjuk mikor járunk arra legközelebb ezért úgy döntöttem, hogy másnap az Esrange-túra után újra bemegyünk és lefotózzuk még1x a jégcsodákat és a gyerekeket.
Hogy miért olyan Kiruna amilyen és miért nem invesztálnak bele hogy kinézzen valahogy másnap értettük meg. De erről majd legközelebb.
Made with Slideshow Embed Tool
Hogy ne kellejen keresgélni, néhány magayr nyelvu leírás a jéghotel-röl.
http://www.origo.hu/utazas/20071228-svedorszag-jukkasjarvi-jeghotel-lakosztaly-is-foglalhato.html
http://www.extreme-art.hu/magazin/2006maj2/cikk/1315/jegszalloda/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése