2011. augusztus 26., péntek

Hát én erre mit válaszoljak?

(szakmabelieknek)

Én kaptam azt a megtisztelő feladatot, hogy egy beutalóra írjak választ, ha már neurológus is vagyok, nem csak pszichiáter. Nekem témába vág - döntött a team. Hát mit mondjak, tényleg.
Svédországban ugyanis az a szokás, hogy minden beutalót megválaszolunk és a kollegának visszaküldjük. Beteg nem kap papírt és nem is ő rohangál vele. Az is igaz legtöbbször fogalma sincs semmiről.

Az ESET:
Beteg elvágódik és epilepsiás nagyrohama zajlik. Mentő, akutellátó, vizsgálat.
Keresik az okot, de nem találják.
Készül egy akut CT, amin leírnak egy nagy extracraniális haematomát. Azért konzultálnak neurológussal is. Második megnézésre már találnak egy kis subarachnoidális vérzést is. Gyors telefonkonzultáció idegsebésszel, aki úgy ítéli meg; nincs szükség műtétre és plusz 1 nap observációt javasol.  EEG neg. EKG: sinus ritmus, ischemiára utaló jel nincs.
Anamnézis: pszcihiátrián kezelt beteg, LYRICA-t és Venlafaxint szed. Nem mellesleg hosszabb ideig használt drogokat. (benzo, ópiát és amfetamin) Többször obszerválták már belgyógyászaton syncope miatt is, de soha nem derült ki semmi.
Ezek után nem találják organikus okát az epilepsiás rohamnak. Mi következik ebből logikusan? Gyógyszermellékhatás!?
Beutaló a Pszichiátriának gyorsan a következő szöveggel :
” a beteg két olyan gyógyszert is szed, ami CSÖKKENTI a görcsküszöböt, feltehetően ez állhat az epilepsiás roham hátterében.”
Javasolják, hogy tegyünk belátásunk szerint, de legjobb lenne antiepileptikumot beállítani ezek helyett a betegnek, pl carbamazepint.

Gyógyszertan te drága- de nehéz is téged megtanulni !

Na ezért kérdezem, hogy hát én erre mit válaszoljak hogy finom legyek és nőies?

2011. augusztus 24., szerda

Az orvoshiány egyre csak növekszik

Örebro megyében egyre kevesebb az orvos a körzeti rendelőkben, de igaz ez egész Svédországra.
Ősszel a megyében 18 bérorvost (fregoli, beugrós, külsős) kell felvenniük. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik rendelőben bérorvos (hyrläkare) fog dolgozni.
Mivel a bérorvosok általában jönnek-mennek hiányzik a kontinuitás az ellátásból, az alapellátó orvosok nem ismerik személyesen a betegeket, háziorvoslásról nincs is értelme beszélni.
A körorvosok átlagéletkora növekszik, közelednek a nyugdíjhoz, utánpótlás pedig alig van. (ismerős?)
A cikk (NA, aug. 21.) szerint egy bérorvos 30%-kal többe kerül, így a költségek is folyamatosan növekszenek.
Halkan jegyzem meg, hogy szerintem nem 30%-al drágábbak, hanem sokkal többel. Jelenleg magam is bérorvosként dolgozom és a fizetésen nem csak ennyivel több, mint alkalmazott (anställd) koromban. Erre rájön még a teljes költségtérítés (útiköltség, ha kell hotel stb.) és a közvetítő cég haszna.
Megboldogult CHÖL (vezető főorvos) koromban havonta kaptuk a pontos gazdasági kimutatásokat.
Akkor a pszichiátrián 2 bérorvos 5 alkalmazott bérét vitte el. Ezt kellene otthon is csinálni, mindjárt feljebb mennének a fizetések.
Na de térjünk vissza Örebro megyére! Jelenleg a 110 alkalmazott általános orvos átlagbére 65000 SEK. (A svéd átlag fizetés kb. 30000 SEK, a nőké - itt az egyenjogúság hazájában - kb. 10%-al alacsonyabb, mint a férfiaké, igaz a különbség csökkenő tendenciát mutat.)

A kormány most 30 millió SEK pluszt invesztált az alapellátásba, amit főleg a orvosok béremelésére fordítanak. Mivel a kisebb helyekre nehezebb orvost kapni, ezért a vidéki orvosok fizetése 7000 SEK-kel lesz több, mint a városban dolgozóké.

Svéd béreket itt bogarászhatsz:
www.lonestatistik.se