(szakmabelieknek)
Én kaptam azt a megtisztelő feladatot, hogy egy beutalóra írjak választ, ha már neurológus is vagyok, nem csak pszichiáter. Nekem témába vág - döntött a team. Hát mit mondjak, tényleg.
Svédországban ugyanis az a szokás, hogy minden beutalót megválaszolunk és a kollegának visszaküldjük. Beteg nem kap papírt és nem is ő rohangál vele. Az is igaz legtöbbször fogalma sincs semmiről.
Az ESET:
Beteg elvágódik és epilepsiás nagyrohama zajlik. Mentő, akutellátó, vizsgálat.
Keresik az okot, de nem találják.
Készül egy akut CT, amin leírnak egy nagy extracraniális haematomát. Azért konzultálnak neurológussal is. Második megnézésre már találnak egy kis subarachnoidális vérzést is. Gyors telefonkonzultáció idegsebésszel, aki úgy ítéli meg; nincs szükség műtétre és plusz 1 nap observációt javasol. EEG neg. EKG: sinus ritmus, ischemiára utaló jel nincs.
Anamnézis: pszcihiátrián kezelt beteg, LYRICA-t és Venlafaxint szed. Nem mellesleg hosszabb ideig használt drogokat. (benzo, ópiát és amfetamin) Többször obszerválták már belgyógyászaton syncope miatt is, de soha nem derült ki semmi.
Ezek után nem találják organikus okát az epilepsiás rohamnak. Mi következik ebből logikusan? Gyógyszermellékhatás!?
Beutaló a Pszichiátriának gyorsan a következő szöveggel :
” a beteg két olyan gyógyszert is szed, ami CSÖKKENTI a görcsküszöböt, feltehetően ez állhat az epilepsiás roham hátterében.”
Javasolják, hogy tegyünk belátásunk szerint, de legjobb lenne antiepileptikumot beállítani ezek helyett a betegnek, pl carbamazepint.
Gyógyszertan te drága- de nehéz is téged megtanulni !
Na ezért kérdezem, hogy hát én erre mit válaszoljak hogy finom legyek és nőies?
Az igazsagot!
VálaszTörlés