Kutakodtam kicsit mi is volt az említett Jelinek eset.
Ezt a 2004-es cikket találtam:
"Susanne Jelinek 5 éves küzdelem után elérte, hogy megtérítik számára a Németországi kezelésének költségeit. Ez a Bírósági döntés a többi, hasonló helyzetben levő svédnek is segítségére lehet.
Az alkotmánybírósági döntés miszerint a kieli kezelésének költségeit a svéd államnak meg kell térítenie hatalmas előrelépés.. A kezelés Kielben 600000 koronába került, így a szülőknek el kellett adniuk a házukat. Susanne Jelinek a 90-es években egy agresszív gyulladásos betegséget kapott. 1977-ben a göteborgi Sahlgrenska egyetemi klinikán kemoterapiás kezelést kapott, bizonytalan kimenettel. Nem bízott már semmiben. Apjának Németországban élő rokonsága lévén jutott kapcsolatba kieli klinikával ahol egy munkacsoport egy kezelési metódust dolgozott ki. Kielben azt ígérték, hogy rendbe fog jönni, jónak tartották a prognózist. Nehezen, de rászánta magát a kezelésre. Egy hónap után már látható volt a javulás. 9 hónap után panasz és tünetmentes vált, semmilyen gyógyszert nem kellett szednie.
Az életemet kaptam vissza. Ha nem utaztam volna Kielbe most tolókocsiban ülnék, vagy halott lennék - mondta Susanne.
Benyújtotta a kérvényt a Försäkringkassan-hoz, hogy megtérítsék a költségeit, de elutasították.
Pénteken hirdette ki az ítéletet az Alkotmánybíróság miszerint minden svéd lakosnak joga van a költségek megtérítésére, ha másik EU országban kapott ellátást, beleértve a fogászati ellátást is.
Néhány EU ország előzetes engedélyhez köti a külföldi gyógykezelését, illetve annak megtérítését, de Svédországban semmilyen ilyen előírás nincsen.
Úgy gondolom, evvel a bírósági ítélettel, most sok svéd előtt megnyílt a lehetőség a külföldön történő kezelésekre. Ez azokra a kezelésekre vonatkozik, amit normál esetben, Svédországban is adható lenne, de a külföldi kórházak esetleg más vagy a svédnél jobb színvonalú ellátást nyújtanak- foglalja össze véleményét Susanne Jelinek védőügyvédje. Úgy véli, hogy Bíróság akár visszamenőleg is megítélheti a költségtérítést azoknak, akik korábban külföldre mentek jobb ellátásért.
Susanne meg van győződve róla, hogy sokan kaphatnak segítséget külföldön. A svéd ellátás közel sem olyan jó, mint ahogy hinni akarjuk. Csak szét kell nézni külföldön, mit tudnak nyújtani.Ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amiket az EU tagság nyújt nekünk. Annak idején a népszavazáson nemmel szavaztam, de most mellette vagyok, mondja nevetve.
Az Alkotmánybíróság döntése várhatóan oda fog vezetni, hogy Svédország megszigorítja majd a szabályokat, előzetes engedélyhez fogja majd kötni a külföldi kezelést.
Inkább azt kellene elérni - mondja Mikael Sjöberg államtitkár, hogy a határok nélküli ellátás oda vezessen, hogy más EU országok állampolgárai gyakrabban keressenek Svédországban jó ellátást mint ahányszor a svédek külföldön."
Na ez volt 2004-ben.
A legújabb hír az üggyel kapcsolatban, hogy a SKL, (Sveriges Kommuner och Landsting) a Sjukhusläkaren-ben megjelent kritikus hangvételű cikk után máris kijavította a weboldalán az erre vonatkozó információt. Továbbra is újjal mutogatnak azonban a hivatalok egymásra, hogy kinek a feladata a tájékoztatás.
A Försäkringkassan viszont úgy tünik nem enged a 21-ből. A weboldalukon 2010. 04. 27.-i frissitéssel az áll, hogy előzetesen engedélyeztetni kell náluk a külföldi kezelést.
Na elég cifra egy helyzet! Van egy alkotmánybirósági itélet. Van két hivatal, mind a kettő mást állit. Az orvos meg a felelős azért hogy téjokozodjon a begtegek jogairól, hogy tájékoztatni tudjon. A hivatalok meg mossák kezeiket.
Tisztára mintha otthon lennék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése