2010. május 18., kedd

Magyar kislány, svéd színekben a Norvég Nemzeti ünnepen


Made with Slideshow Embed Tool


Ez lenne Alexandra lányunk, aki mint arról már írtam tavaly a karlskogai drill (majorette) csapat oszlopos tagja. Őket és a fúvós bandát meghívták a norvégiai Moss-ba, hogy szerepeljenek a nemzeti ünnep alkalmából rendezett műsoron és vonuljanak a többiekkel a parad-on.


Május 17. a norvégok nemzeti ünnepe
A norvég alkotmányt 1814. május 17.-én fogadták el, s alapjaiban ma is ez az alkotmány érvényes.


Egy kis összefoglaló a Norvégia történelméről:
1397 és 1814 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a kalmári unió részét képezte. 1523-ban Svéd ország kivált az Unióból, így az felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól.
Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a II. világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia part menti vizeit, ugyancsak 1940. Áprilisában.
A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben.
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Haraldd (1991. január 17-e óta).



Gondoltuk mi is átruccanunk és megnézzük a lányokat, na meg persze kíváncsiak voltunk, hogy is ünnepelnek a Norvégok.
Voltunk már párszor Norvégiában. Skandinávia ez is az is, de valahogy mégis más. Más a feelingje. Színesebbek a házak, kicsit nyüzsgőbb az élet, már ha lehet ilyet mondani bármely Skandináv országra. Nekem legalábbis ilyen a benyomásom Norvégiáról.
A svédek nem mindig nyilatkoznak túl pozitívan a norvégokról, itt a rendőr viccek helyett Norvég viccek vannak. A legdurvábbakat Alexandra lányom a tanáraitól hallja az iskolában. A norvég nyelvről meg nemes egyszerűséggel azt mondják, hogy ezek még beszélni sem tudnak rendesen svédül.
Odafelé mi vittük Alexandrát, a csapat többi tagja és a rezes banda külön busszal utaztak Karlskogából.
Délután 5-kor leadtuk a lányt a suliban ahol aludtak (földön, tantermekben, a magukkal vitt matracon és hálózsákban). Az iskola előtt a fogadó bizottság szép beszédet mondott norvégul, a svéd részről szép köszönő szavak svédül. Mindezt a zuhogó esőben.
A vendégfogadás arra már nem terjedt ki, hogy legalább a tantermeket előkészítsék kicsit. Ahogy az utolsó gyerekek kimentek onnan, széthagyva mindent, ceruzák, játékok, LEGO darabkák a földön, lehetett azonnal bútortologatással rendrakással kezdeni a hosszú út után. Az előre megkapott program szerint este a Tivoliba  készültek. 7-re hirdették meg a busz indulását ami levitte őket a városba. Adtunk neki pénzt, a leklkére kötöttük, hogy nem kell mindet elkölteni. Másnap "örömmel"  meséllte, hogy ügyesen spórolt, minden pénze megmaradt, ugyanis a Tivoli csak 4.-ig volt nyitva. Jól megszervezték a programot!
Reggel 7:15-kor kezdődött a banzáj a kikötőben. Nem hittem, hogy lesz ember, aki ilyen korán kimegy ünnepelni, de tévedtem. Népviseletbe öltözött emberek álltak a parton és a hídon. Nagyon szép a népviseletük, egészen elegáns, engem inkább amolyan nemesi ruhákra emlékeztetett. Nők férfiak, gyerekek, öregek mindenki ünneplőbe öltözött. Még a kutyák nyakán is nemzeti színű masni. Én még ennyi zászlót és népviseltbe öltözött embert nem láttam. A tömeg egyre nagyobb lett. Dél körül, már mozdulni sem lehetett a belvárosban. Árusok, lufik, sör és virsli. Virsli, de nem ám akárhogy. Gofriba tekerve mustárral, ketchuppal. A hagyományos ruhákon kívül a fiatalság is megtalálta a maga nemzeti öltözékét. Norvég zászlós mintás vászon csuka, piros nadrágok, norvég zászlóval a szárán. A házak, a hajók, az autók, a  babakocsik, de még a gurulós járókeretek is fellobogózva.
Mivel a fiam svéd barátnője is velünk  volt , sokszor beszéltünk svédül is. Így volt szerencsénk azért egy-két svéd gyalázó beszólást is megtapasztalni.
Összességében nem mondhatok mást, mint hogy szépen ünnepeltek, érződött, hogy ez a nap és annak jelentése tényleg fontos nekik. Hogy este, éjszaka hogy folytatódott nem tudom, 4 körül hazaindultunk. Alexandra inkább a társaival utazott haza a busszal, amibe Szabolcs teljesen belebetegedett. Ez volt az első alkalom, amikor szembesült vele, hogy a kedvenc kislánya bizony nagylány lett.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése