2009. február 1., vasárnap

Vita a Karolinska orvosképzése körül

Bristande baskunskaper hos studenter från Karolinska institutet?


Az orvosképzés új formája a Karolinska Intézetben aggasztó hiányosságokhoz vezetett a klinikai alapképzésben. A tapasztalatok a 9. terminből azt mutatják, hogy klinikai alapkurzusok erősen háttérbe kerültek a diákok által választható kurzusokhoz képest. A következmény pedig tudáshiány a fontos klinikai tárgyak területén. - áll a cikk bevezetőjében.


Az elég hosszú cikk lényege a következő:

2007 őszén új oktatási formát vezettek be a Karolinska Intézet orvosképzésén.
A változtatás célja integráltabb oktatás és lehetőség bizonyos szakterületek mélyebb megismerésére.

Az új oktatási formát az 1. A 6. és 9. terminre járok választhatták.


A 9. terminben a következő alaptantárgyakat oktatják: psychiátria, neurologia, szemészet, fül-orr-gégészet. Ezenkívűl alapellátás, tudományos fejlődés és választható tantárgyak.
A választható tantárgyak egy adott alaptantárgy egy kis területének mélyebb megimerését szolgálja.
Ilyen tantárgy például: "Felsőlégúti problémák".
Ezek a tantárgyak csak nagyon szűk területet ölelnek át. Nincs a választható tantárgyak között egy sem, ami az alap klinikai tantárgyak közül valamelyikről egy komplett áttekintő ismeretet nyújtana.
Egy-egy területet a korábbiaktól eltérően koncentráltan egy blokban oktatják.
Svédország más egyetemeivel összehasonlítva a KI oktatása a megadott normák alatt van, ami az egyes alaptantárgyak oktatásának ajanlott idejét illeti.
Az europai úniós ajánlások szerint pl a neurológiát minimum 5 hétig (teljes időben) kell oktatni és minimum 14 különbőző betegségben szenvedő beteg teljes vizsgálatát kell elvégezni egy szakmai vezető felügyeletével.

Az itt következő táblázatokból az első a KI 9. terminjének kurzusait és azok hosszát(napokban!!), illetve azok felsőoktatási pontértékét mutatja.
(szótár:ögon= szemészet,primärvård-alapellátás, utväckling- fejlődés, vetenskap-tudomány, studentvald- diákok által választható, tentamen-szigorlat)

A második táblázat a svéd orvosegyetemeket hasonlítja össze.

Egy kis magyarázat a felsőoktatási pontértékről (högskolapoäng)
Egy pontrendszer ami arra szolgal, hogy a különböző egyetemek, főiskolák (más országoké is) összehasonlíthatóak legyenek. Adott tantárgy oktatására fordított idő-vel mérik. Igy kontrollálható, hogy egy másik felsőoktatási intézetből jött hallgató képzettsége megfelel-e a normáknak.

 

Különbőző pont rendszerek vannak használatban. Pl. a Bolognai rendszer az ECTS pontrendszert használja,
Svédország 2007 július 1.-től egységesen a högskolapoänget használja.

1.5 hp = egy hét (40 óra) teljesidejű oktatás, beleértve a sajátmunkát is
Egy tanulmányi év 2 félévből terminből áll (20-20 hét).
Egy tanulmányi év (teljes idejű oktatás) = 60 pont. Ehhez jöhetnek még a nyáriszünetben elvégzett kurzusok pontjai.

20 HP= 30 ECTS

 

Hát erről (is) nagy vita van mostanában errefelé.

Akit érdekel a téma itt olvasható a teljes cikk és a KI válasza a kritikákra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése