Igértem,hogy beleásom magam kicsit a PISA felmérésbe es megprópálok összehozni egy kis laikus statisztikát.Ime.
A PISA felmérés egy nemzetközi összehasonlítás. A résztvevő OECD országok,azonos korú (15)diákjainak a tudását mérik össze 3 területen. Matematika, olvasás-szövegértés, természettudományok.
A gyakorlati tudáson van a hangsúly a lexikális tudással szemben.
3 felmérés volt eddig 2000-ben 2003-ban és 2006-ban. Mindhárom alkalommal más volt a részvevők száma, ezért nem könnyű az összehasonlítás.
Az elért pontszámok alapján meghatározzák az átlagos szintet, az átlag felettit és alattit.
A leggyakrabban a csoportbesorolás szerinti összehasonlitással találkozunk.
Valóban nem túl szépen hangzik amikor Svédország az átlag felett, Magyarország meg az átlag alatti csoportba kerül.
Nézzük meg a 2006-os felmérést.
Az első oszlop azt mutatja, hogy az átlagoshoz képest melyik tartományba esik Svédország és Magyarország.
Nézzük meg mi a helyzet, ha a helyezéseket hasonlítjuk össze.?
Már nem is tűnik olyan nagynak a különbség. Hát még ha az elért pontszámokat nézzük!
Az utolsó oszlopban az első helyezett ország pontszámát 100%-nak véve, számoltam ki a többit.
Ugye milyen kicsi a különbség?
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Nézegettem a trendeket is. Milyen irányú változások történtek az elmúlt években itt és otthon.
Mivel mindhárom alkalommal más volt a résztvevők száma, így a helyezések önmagukban nem mondanak semmit. Figyelembe kell venni hogy hány indulóból értük el az adott helyezést.
Csináltam hát egy arányszámot, az indulók számát osztottam a helyezéssel.
Az így kapott számokat hasonlítottam össze és néztem meg a változást 2000- 2006 között.
Minél magasabb ez az arányszám, annál jobb teljesítményt mutat.
A természettudományok területén egy hajszállal, de megelőztük a svédeket. Míg a svédek folyamatosan romlottak, addig a magyarok szépen jöttek fel.
Ez részben érthető is, hiszen Svédországban csak 3 tantárgy kötelező a matek az angol és a svéd. A legtöbb diák meg is elégszik evvel. Csak azok húznak bele a kémia, fizika stb. tanulásába akik tovább akarnak tanulni. A többség csak ül ezeken az órákon, de mivel nem kell belőle bizonyítványt szerezni ennél többet nem is tesznek.
Ez magyarázat lehet a matematikában elért jobb eredményükre is. Ha mást nem kell tanulni csak matekot meg nyelveket, akkor nyilván erre több idejük marad. Ennek ellenére nem értem igazán,mert legalább 3 évvel hátrébb vannak az anyaggal mint Magyarországon. 8-ban otthoni 5.-es szintű anyagot tanulnak.
Matekból mindkét ország javul, de grafikonból látszik, hogy a magyarok 2003 és 2006 között egy kicsit tempósabban.
Olvasásban, szövegértésben magasan vernek bennünket és nagyon gyorsan javulnak.
Ez is nagy kérdőjel számomra, de az eredmények magukért beszélnek.
Múltkor valaki mesélt nekem egy cikkről, amiben arról volt szó, hogy a magyarok azért olyan jók a tudományokban, az elemző, analitikus gondolkodásban, mert a magyar nyelv szerkezete olyan, hogy erre a típusú gondolkodásra prediszponálja az agyunkat.
Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon az olvasási képesség és az anyanyelv, annak szerkezete között mi az összefüggés. Lehet-e esetleg az olvasásban elért nagy előnyükben szerepe magának a nyelvnek is.
Majd egyszer rászánom magam és összehasonlítom a svédeket a németekkel az angolokkal és a norvégokkal.
Ellentmond ennek a teóriának, hogy finnek, akik nyelvrokonaink, mind a 3 területen magasan verik mind a svédeket mind a magyarokat.
Itt van viszont a szinkronizálás kérdése. Az állítólag híresen jó magyar szinkron semmi másra nem jó, mint hogy az egész országtól veszik el az olvasás és a nyelvtanulás lehetőségét.
Kíváncsi vagyok mitől olyan erős a szinkron lobbi. Megéri ez nekünk?
Találtam még egy érdekes dolgot.
Egy más típusú felmérés konvertálása PISA-ra. Hogy ki a jobb a másiknál, attól függ mit, mérünk és hogyan.
"mit, mérünk és hogyan" szerintem itt van a kutya elasva! Mitöl olyan jok a kinaiak ahol millios analfabetizmus van es egyes videkek meg a közepkorban elnek. Korea detto. A svedek is lenyegeben azon kivul, hogy tudnak angolul es jol taplaltak; + - 0.
VálaszTörlésA PISA szervezők felelősségéről: A felmérésben résztvevő (értelmes!) magyar diákok már-már életszerűen unalmas szövegről számoltak be. Ha nem minden nemzet kapta meg ugyanazt a rendkívül unalmas szöveget, akkor nagyon durván csorbul a felmérés objektivitása. Még ha ugyanaz is a szöveg, az eltérő fordítók különböző vénája miatt is lehet kevésbé érdekes ugyanaz a szöveg. A PISA felmérés tehát nem olyan, mint a hőmérséklet mérése. Szubjektív, hibáktól hemzsegő. Matematikában pedig én is kiváncsi lennék, hogy a különböző oktatási tananyagok közül hogyan tudnak egységesen felmérni.
VálaszTörlés" Teher alatt nö a pálma" en is erre szavazok minden mas ertelmetlen...
VálaszTörlésa net nem az a hely ahol helye van a setödesnek egyebbkent "de gustibus non niscutandus". Magam reszeröl a kianiakat tovabbra is egy közveszelyes hordanak tartom söt annal veszelyesebbek minnel több a penzuk. Voltam Kinaban...
VálaszTörlésen sem rajongok ertuk, de el kell ismerni, h fejlodnek. de az is igaz, h a tablazatban nem szerepel, h taiwan (ami jogilag Kina resze) csak ezt akartam mondani :)
VálaszTörlés(de gustibus non est disputandum
Nem kis munka ez az összeállítás, elismerésem érte.
VálaszTörlésSzerintem elmúlt fölöttünk az idő. Magyarul: megöregedtünk. A szüleink épp így sopánkodtak, amikor cigarettával a szám sarkában át- pókereztem, -kanasztáztam -buliztam az éjszakát. És nem voltam egyedül. Időnként valamelyikünk doktorált, aznap mindig később kezdtük a partit.
Ami a pálmát illeti, az enyémen akkora teher volt rajta, hogy jóformán az egész energiája arra ment rá, hogy kibújjon alóla. Karszámot viseltünk, röpködtek a pofonok, vasárnap csak osztályfőnöki engedéllyel a szüleink kíséretében mehettünk moziba, ahol Szása Másával a Komszomolról énekelt. Ha ma a börtönben olyan viszonyok uralkodnának, mint az én iskolámban, akkor repülne az igazságügyminiszter. Nem csak itt, hanem Albániában is. Arról nem beszélve, hogy mi mindent kellett tanulnunk. Soroljam a tantárgyakat. :-) A tananyag fele hazugság volt, ami a tanáraink is tudtak. Egyesek közülük a fegyelmezés ürügyén nyugodtan kiélhették - és ki is élték - a szadista hajlamaikat. Én megúsztam, de keserves dolog volt hallgatni a folyósóra kidobott szerencsétlen vonítását. (Igazgatónk a pájeszébe kapaszkodva érdeklődött a hogyléte felől.)
Jólét van, soha ilyen jó életünk nem volt. Mi a fenének erőlködjem - gondolja az átlag svéd. - Ez Svédország, itt nem hagynak az utcán. - Igaza van. Ma például előrántottak 8 milliárd koronát, nesztek itt van, építsetek valamit, aztán lebontjátok. Kölcsönt nem veszünk fel, hanem mi adunk kölcsön pár milliárdot a csóró izlandiaknak :-))
Ezzel azt akarom mondani, hogy a svéd állampolgár csak akkor hajt, hogyha többet akar az átlagnál. Tudja, hogy nem nézik le a takarítót, az ápolónőt és a sofőrt. Nem lehet mindenkiből mérnök.
Az van "bajban" aki a jóléti országból visszatér a marakodás földjére, ahol késhegyre menő harc folyik a jó falatokért. Annak a gyereke értetlenül nézi majd, hogy mi ez a nagy könyökölés.
Ez az én véleményem, másnak biztos más. A gyerekek pedig, mint minden kor gyermekei igyekszenek kicsúszni a prés alól. Ebből a szempontból ez az ország az ő országuk. Aki tehetséges, az úgyis kiválik, legtöbbször úgy, hogy feldolgozza magát.
Szép hétvégét, pihenjünk meg a TV előtt, és emlékezzünk vissza milyen szép volt a fiatalságunk. És gondolkozzunk el azon, hogy elolvastuk volna az Anna Kareninát, vagy megnéztük volna videon? Ja, nem videon, DVD-n, vagy esetleg meghallgattuk volna focizás közben Ipodon. Vagy mi a fenének hívják azt a kicsi micsodát?
:-)
Tegnap egy orvoslátogató járt nálam. Véletlenül derült ki,hogy kémia, fizika szakos tanár. Kicsit meglepődve néztem rá.(nálunk tanarokból azért nem lesz orvoslátogató.)Elmesélte, hogy azért hagyta abba a tanítást mert itt csak 3 tantárgy kötelező - magyarázta- és teljesen feleslegesnek érezte magát.Még a kötelező tantárgyakat tanító kollegák is csak amolyan segédszemélyzetnek nézte őket. A diákok előtt meg végképp semmilyen respektje nem volt. Évekig mintha a levegőnek beszélt volna, senki nem volt rá kiváncsi.
VálaszTörlésNem tudom milyen volt tanárnak, de az orvoslátogatok közül ő tud legérdekesebben beszélni a legszárazabb témákról is.
Ferenc: szeretnék elhatárolódni a globális összeesküvés-elméleteidtől és nem szeretném, ha bárki azt hinné, hogy az én gondolataim kiegészítése.
VálaszTörlésTudtommal legnagyobb esélye a világuralomra törésre legnagyobb esélye Kínának van, igaz, hogy hosszú távon készülnek a jövőre, de nem hiszem, hogy a ferdeszemű beépített politikusokat ne lehessen könnyen kiszúrni. :-)))
Még valami: itt Svédországban nem igazán poppis a rasszizmus és én ennek teljes szívemből örülök.
Alexandra ontja magaból itthon a norvégokat ocsároló vicceket, néha elég durvákat is. Majdnem minden nap 3-4 új viccel jön haza.Itt ez a poppis, otthon a rendőr,meg a cigány vicc. Nem is lenne evvel semmi baj.
VálaszTörlésNyilván a kulturális különbségemből adódik hogy nem találom mindengyiket humorosnak,de ma Lokaban, szauna utáni lazázás közben sikerült jól megnevettetnie. Kérdezem tőle honnan hallja ezt a sok norvegalázó viccet.
Kiderült az iskolában a tanárnéni szórakoztatja őket vele.
(Az összeesküvéselmélet nekem sem jön be)