2008. október 13., hétfő

A remény hal meg utoljára

A svédországi életünk első szakaszában ingáztam 2 hetente Magyarország és Svédország között, aztán hamar kiderült hogy ez sokáig nem működik.


Az SFI Komvuxos nyelviskola mellett elkezdtem felderíteni az álláslehetőségeket is. Regisztráltam az ismertebb állásközvetítő cégekhez, valamint az arbetsförmedlingen (munkaügyi központnak felel meg) oldalán is. Először angol nyelvű CV-t töltöttem fel, aztán egy érdekes élmény után (egy megrendelés felől angolul érdeklődtem, de amíg nem svédül kezdtem el érdeklődni, választ nem kaptam) svéd verziót. Figyeltem az Eniro releváns oldalait is.



Szerintem eddig több mint 150 állásra jelentkeztem, az esetek 70%-ban semmi visszajelzést nem kaptam, kb 25% legalább írásban visszajelzett, maradék esetekben pedig telefonon is beszélhettem valakivel. Közben telt az idő, a svéd tudásom is javult, végül nyáron befutott egy hívás, hogy személyes találkozót kérnek. Bevallom, utána néztem meg melyik cégről is van szó, mert egyszerre 3-5 helyre is szoktam jelentkezni és fogalmam sem volt melyik hívott. A találkozóra gyorsan sort is kerítettünk, pozitív hangulatban telt el. Pár nap múlva jött az email, hogy folytatnák az ismerkedést és ehhez az általuk preferált állásközvetítő céghez be kell mennem és csinálnom kell pár tesztet.


A norvég út után sor is került erre a bizonyos tesztre, mivel több órás tesztről volt szó ezért 2 részben kellett megoldanom az egyéb körülmények miatt. A teszt svédül zajlott és bizony nehéz volt svédül megoldani, különféle iq és egyéb tesztek arra is jók voltak, hogy kiderüljön bizony az én svédtudásom nem elég ahhoz, hogy mindezeket gyorsan (részfeladatonként meghatározott idő állt rendelkezésre) meg is oldja az ember. Érteni még értettem, de sok idő ment el a pontos értelmezéssel. Ezek után jött a csúcsteszt a kb 160 kérdéses psycho teszt, természetesen svédül. Mindezek ellenére összeségében jó eredmény született. Tekintve, hogy ez az állás az ügyfelekkel való kapcsolattartással is együtt járt, a nem elég jó svédtudásom miatt sajnos az állást nem kaptam meg.  Hozzá kell tenni, hogy teljesen érthető a cég döntése, egy szakértő cégnél fontos a jó (szóbeli) nyelvtudás is, nemcsak a szakértelem (azt viszont nem tesztelték).


Tanulság, minél gyorsabban megkell tanulni JÓL svédül, nem biztos, hogy elég az a tudás amivel elboldogul simán az ember a hétköznapokban. Egy másik érdekes dologra is felhívnám a figyelmet, amennyiben az arbetförmedlingennél nem regisztráltatod magad mint munkanélküli/munkakereső NEM számítasz munkanélkülinek és nem is illetnek meg az ezzel járó támogatások. Ha nincs svédországi jövedelmed, de az anyaországban igen akkor 3 évig levonható a svéd adóból a hazautazások költsége.


Én nem szoktam könnyen feladni, így csináltam idekint is egy céget és igyekszem beindítani, hogy svéd ügyfeleim is legyenek és közben próbálom a svéd tudásom is elmélyíteni (mialatt a magyar ügyfeleimnek is dolgozom). A sorstársaknak pedig kitartást! (Ez az élménybeszámoló nem jött volna létre ha Ildikónak nincs állása idekint :) )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése