Hóhér akasztás svéd módra

Forrás: Läkartidningen 2008 07.08.

/Egy kis magyarázat a cikk előtt: Triage ápoló, aki priorizálja/osztályozza a betegeket a tünetek súlyossága és a sűrgősség alapján. Ő találkozik először a beteggel és az előírt szabályoknak megfelően rangsorolja őket.
Svédországban ez nagy divat. Tulajdonképpen már írtam erről, csak nem neveztem meg őket ezen a néven./

Szóval a cikk:

Rendelkeznek-e a triage ápolók a megfelelő szakképesítéssel?

A cikk szerzője: Ulf Nyman docens, Radiologiai Klinika Trelleborg.

Helyettesíthetjük-e a hiányzó erőforrásokat triage ápolókkal az egészségügyi ellátásban?
A kérdés feltevéshez a következő eset vezetett.
Egy orvos bejelentést tett a Betegjogi Képviseletnél egy triage ápoló és az osztályvezető ellen, mert a saját maga által felállított (később igazolt) tüdőembólia diagnózist nem vették elég komolyan. Délelőtt kereste fel a Sürgősségi Betegellátó Osztályt (akutmottagning). A triage ápoló mért egy oxigen saturációt, majd konstatálta, hogy a saturáció és a pulzus is normális.
Ezek után a beteget haza akarta küldeni avval, hogy másnap keresse fel a saját háziorvosi rendelőjét (kvázi saját magát). Az orvos ezt visszautasította és így bebocsájtást nyert a sorba az akutmottagningon. A nővér azért még odaírta, hogy nem sürgős, nem kell előre venni. 3-s prioritású csoportba tette, ami azt jelenti, hogy a beteg 3 órát várakozhat.
Miután az orvos egyre fokozódó nyugtalansággal, már 5 órája ült  a váróteremben, úgy döntött, hogy felhívja a mobiljáról az ügyeletes orvost.
Felvételre került, másnap pedig elvégeztek egy mellkas CT-t. Emellett, ahogy az elő van írva az osztály kezelési programjában, kapott egy órás beszélgetési lehetőséget egy kurátorral, hogy megtanulja kezelni a stresszt. Ezek után meglett a lelet, miszerint masszív tüdő embolizációja van, amely a tüdő keringésének több, mint 50 %-t érintette.
Az osztályvezető a betegjogi képviseletnek adott válaszában azt írta, hogy semmi kivetnivalót nem talált az ápoló munkájában, jól végezte a dolgát.
A Betegjogi Képviselet pedig úgy összegezte a vélemyényét, hogy a vizsgálatok nem igazolják, hogy a beteg megítélése veszélyeztette volna a biztonságát. Megjegyzi még azt is, hogy igaz, hogy Triage ápoló rendszer mutat bizonyos hiányosságokat, azonban a nővér döntésén nincs kritizálni való.
Ez az eset (a cikk írója szerint) nagyon sok kérdést vet fel a Triage ápoló rendszer és biztonságos betegellátás kapcsán.
Egy korábban egészséges ember, akinek soha nem volt szív és tüdőbetegsége, lehet tünetmentes nyugalomban, de a legkisebb fizikai terhelésre azonnal nehézlégzés és tachycardia lép fel. Történt ez a bejelentő orvos esetén is. Golfozás közben lett hirtelen rosszul. Továbbá azt is illik tudni, hogy a tüdőembólia halálos lehet...
Ez nem bír jelentőséggel a beteg biztonságára nézve? Ez egy olyan tünetcsoport amivel ellehet küldeni a beteget és a háziorvoshoz utasítani másnap?
Egy ilyen tünetcsoport és egy orvos által felállított halálos betegség diagnózisa a 3.-s prioritási csoportba tartozik? Egy ilyen beteget engedhetnek 5 órát várakozni egy váróteremben?
A nővér avval motiválta a döntését, hogy a beteg tünetmentes volt (nyugalomban!), nem volt nagy mellkasi fájdalma és egyáltalán nem mutatott semmilyen komoly betegségre utaló tünetet.
Ez azért komoly tudásbeli hiányosságokra enged következtetni!
A nem diagnosztizált tüdőembólia a 7. a halálozási sorrendben. A tünetek nem specifikusak, egy sor más betegségre hasonlíthat beleértve a psychés zavarokat is.
Vajon ismerik ezeket a tényeket és az akut tüdőembólia tüneteit annyira az akutmottagningon dolgozó triage nővérek, hogy ne veszélyeztessék a biztonságos betegellátást? Vagy csak egyszerűen a hiányzó erőforrásokat próbálják így kompenzálni?
Vajon egy 1 éves akutellátó helyes gyakorlat, egy belső képzés és egy kétnapos regionális képzés (a munkáltató szerint evvel rendelkezett a nővér) elégséges? Ugyanakkor egy orvostól az egyetem után 5 év szakképzést várnak el, hogy ügyeletben egyedül dönthessen egy tüdőemboliáról. Hol mérhető össze ez a kettő?
Ezek a nővérek egyébként egy úgynevezett triage kézikönyvből dolgoznak, az abban leírt kérdések és tünetek alapján döntenek, teljesen mechanikusan.

Komment:

Felháborító, hogy egy nővér, felülbírálja egy orvos saját állapotának megítélését, amikor az betegként jelentkezik segítségért. 12 évnyi tanulás, sok év gyakorlat, tapasztalat, sajátmaga számára teljesen világos és egyértelmű tünetkép, egy felállított diagnózis, hogy állítható mindez szemben egy A4-es lapokból álló, lefűzött segédanyaggal.
(Göran I Svensson, nyugdíjas háziorvos.)

Örülök, hogy nem csak én vagyok felháborodva.
A cikken nem lepődtem meg, ezek az én napi tapasztalataim is.
Az álom svéd egészségügyi ellátás? Talán inkább rémálom.
Nem akarok senkit ijesztgetni, de miközben a neten egy-két dolgonak utánanéztem a triage ápolókkal kapcsolatban, találtam egy anyagot, miszerint 2007-ben már Magyarországon is bedta valamelyik (nem mondom meg melyik) felsőoktatási intézmény a triage nővér képzés indítása iránti kérelmét.
Ha még sok orvost elüldöznek, otthon is ez lesz a helyzet.