Szóval az a bizonyos helyzet amiről említést tettem az előző posztomban. Júniusban kaptunk egy szép kis körlevelet a PPH (Primärvård, Psykiatri, Habilitering) direktorától.
Ebben amúgy, svédesen tájékoztat bennünket, hogy a 2008-ra tervezett költségvetés finoman szólva „obalansba” került, vagyis felbomlott az egyensúly. Ezután számszerűsíti is, hogy mekkora az erre az évre prognosztizált hiány a megyében.
Minden területen, de különösen a személyi kiadások (bérek) a szolgáltatások (nem tudom mire gondol pontosan) és a gyógyszerköltségek szaladtak el.
Arra a megállapodásra jutottak, hogy minden részleg fokozotabban kontrollálja a saját költségeit, hogy elkerülhető legyen egy drasztikusabb lépés.
Ezért a következő intézkedésket hozták:
Általános intézkedések:
Az, hogy a teljes PPH megtartsa az egyensúlyt, az összes részleg közös felelőssége.
Minden részlegnek a maga területén kell kiadás csökkentő intézkedéseket hoznia, olyan mértékűt, amilyet csak lehet.
Ezt minden részlegnek meg kell tennie, függetlenül attól, hogy a mérlege éppen pozitív, vagy negatív.
A megszorítások nem érinthetik az ellátási feladatainkat.
Minden más költség a minimumon tartandó!
Speciális intézkedések:
A túlmunka díjakat és az ügyeleti díjakat amilyen mértékben csak lehet szabadidőben kell kiadni!
Megmaradt szabadságokat nem szabad pénzben kifizetni.
Bérorvosokat és egyéb bérszemélyzetet nem lehet felvenni vagy a szerződésüket meghosszabbítani, csak nagyon indokolt esetben a legmagasabb főnökség engedélyével.
Rövid idejű távollétekre kerülni kell a helyettesek felvételét hogyha ez nem feltétlenül szükséges az ellátási feladatok megtartásához.
Nagy visszafogottságot várnak a következő területeken:
- konferenciák, továbbképzések, kurzusok
- bútor és egyéb felszerelés vásárlások
Hát ennyit a körlevélről.
Hogy ez és még sokminden más, hova vezetett a megyében, arról majd egy következő posztban.
A mai Närikes Allehanda-ban megjelent egy teljes oldalas cikk ugyanerről a témáról a, csak szélesebb körben.
A svédül tudók itt olvashatják a teljes cikket.
Röviden összefoglalva:
Örebro megyének 200 Millió koronát kell ebben az évben megspórolnia.
A 200 M Kr az éves 6 milliárdos budget 3 %-a.
Ez 350 állás elvesztését jelenti (főleg helyettesek, határozott idejű alkalmazottak)
Ez a 2006-s szintre való visszalépést jelenti munkaerőkapacitás terén.
Az USÖ -nek (Universitét Sjukhuset Örebro) 3500 alkalmazottja van. Az igazgató szerint 150-200-al kevesebb is elegendő.. 125 milliót kell megspórolniuk.
Karlskoga kórház - 890 alkalmazott, 15 milliónyit kell spórolnia.
Lindesbergnek - 600 alkalmazott, 10 milliót kell spórolniuk.
PPH (ez vagyunk ugye mi, közvetlenül a megyéhez rendelve) 7 milliót kapott osztályrészül, mármint megspórolni.
A gyógyszerköltségek a karlskogai kórházban nőttek legjobban. Ennek oka kivizsgálás tárgyát képezi.
(Figyelem! Ez nem mi vagyunk, mi ugye a megyéhez tartozunk, bár nem csodálkoznék, ha az itt dolgozó 6 magyar is dobott volna a költségeken. Irtam már az itt szokásosan alkamazott ősrégi gyógyszerekről, amiket mi azért gyorsan lecseréltünk)
A központi adminisztráció-nak 60 milliót kell lefaragnia.
Azért odateszik rendesen azt is, hogy a nővérsztrájk miatt megnyúlt várólistákat, most ezen megszorítások miatt nem tudják le/vissza rövidíteni.
Okolják a politikusokat is akik csökkentettek a kp.-i támogatáson és a megyékre hárították a problémák megoldását.
Bármilyen furcsa, én párhuzamot látok az otthon és az itt történtekben. Nem akarok politizálni, ez csak a történésekről szól.
Otthon 40 évig hintették a jólétet kölcsönökből, meg a hülyeséget. A hülyeséget megtarthattuk, de a kölcsönöket vissza kellett fizetni, aminek talán még most is isszuk a levét sok más egyébb mellett. Az ország népe persze visszasirja a 3.60-as kenyeret, meg a 2 Ft-os gyógyszert, csak ez ugye nem a valóság volt.
Itt volt miből szórni a jólétet sokáig. Szórta is az előző kormány rendesen. El is híresült Svédország, mint „a jóléti állam”. Csak hát itt is apadni kezdtek a források.
Látják, belátták ezt sokan, nyilván azért is szavaztak most másként a választásokon. A nép persze itt is sír a sok ingyen dolog után.
Nyilván nem véletlenül kell megszorítani a nadrágszíjjat. Nem jókedvükből teszik.
(Ez utóbbi bekezdés csak az én nagyon leegyszerűsitett, subjektív gondolatrohanásom volt a gazdasági életről.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése