Sakk-Matt

Jó ideje már, hogy levelezek a Socialstyrelsennel ha valami nem érthető, nem tiszta számomra és nem találok rá egyértelmű választ máshol. Ilyen bizony sok van. A hagyományos kényszerkezeléssel (LPT) kapcsolatban is sok tisztázatlan dolog van, de a nem oly rég bevezetett ÖPT, vagyis a járóbeteg ellátás keretében megvalósuló pszichiátriai kényszerkezelés az katasztrofális. Az elején még azt hitem értem, de aztán egyre több kérdés merült fel  és nemcsak bennem.

Írtam már mindkét formáról sokszor, a témák szerinti keresést használva (jobb oldalon legalul) megtaláljátok az evvel kapcsolatos írásaimat.
Megpróbálom röviden összefoglalni még egyszer mi is ez a két forma.
Az LPT (Lagen om Psykiatrisk Tvångsvård), a pszichiátriai kényszerkezelés szigorú kritériumokat ír elő, úgymint:
1. aktuálisan fennálló súlyos pszichés zavar
2. elengedhetetlen szükség kell, fennálljon a fekvőbeteg osztályos kezelésre
3. a beteg nem fogadja el a kezelést.

Ebből logikusan következik, hogy pszichiátriai kényszerkezelésre csak fekvőbeteg osztályos keretek közt van (és volt mindig is) csak lehetőség.
A törvény lehetőséget ad maximum 4 hetes időtartamra úgynevezett LPT permission-ra, azaz kimenőre. Ha a beteg nem lesz jobban és 4 hét elteltével is fennállnak a fenti kritériumok, akkor vissza kell venni az osztályra, vagy ha már nem állnak fent a fentiek, akkor meg kell szüntetni az LPT-t.
Ehhez képest mi volt a gyakorlat hosszú éveken keresztül? - LPT kimenőn tartották a betegeket hosszú hónapokig, néha évekig. Ment mindez persze teljesen jogtalanul.
Aztán csak belátták lassan, hogy ez így mégsem frankó, nekiláttak hát új törvényt hozni, ami lehetővé teszi, hogy a járóbeteg ellátás keretein belül is legyen lehetőség pszichiátriai kényszerkezelésre.
Maradt tehát az 1. pont a súlyos pszichés zavar. Ugrott természetesen a 2. – az osztályos kezelés szükségessége. Helyette bekerült egy olyam mondat, hogy ugyan nincs szükség fekvőbeteg osztályos kezelésre, de a fennálló különleges körülmények miatt szükség van kényszerkezelésre. Maradt  a 3. kritérium is miszerint a beteg ezt nem fogadja el.
Na így született meg a svéd jogalkotók büszkesége az ÖPT (Ö- az öppenvårdból).
Azt is előírják, hogy ilyen típusú kényszerkezelés nem kezdeményezhető a járóbeteg ellátásból (miért ne legyen egyszerűbb, hogyne) hanem csak fekvőbeteg osztályos kényszerkezelés után, annak folytatásaként lehet kezdeményezni.
Hogyan is?
Miután végigzongoráztuk az osztályon a "vårdintyg- kvarhålningsbeslut -bedömning-muntlig förhandling-domstol beslut" társasjátékot, és véletlenül marad egy csepp időnk a beteggel is foglalkozni, aki netán jobban is lesz, akkor jöhet a folytatás. Össze kell trombitálni mindenkit aki részt vesz a beteg osztályos és kiírás utáni kezelésben/ ellátásában.Az érdeklődő rokonokat a beteg gondnokát ha van, házi beteg gondozó embereit stb. Ha sikerült találni egy alkalmas időpontot és senkinek nem jön közbe semmi, akkor megalkotjuk a vårdplan-t. Ezt, kis találkát pedig vårdplaneringnek keresztelték. Ha ez megvan, akkor már csak egy kérvényt kell írnom a bíróságnak és mellékelni ezt a kezelési tervezetet.  A rá következő héten kivonul a bíróság (bíró, jegyző, népi ülnökök, ügyvéd és néha szakértő). Jöhet a döntés. Legalábbis eddig így volt, mármint hogy a bíró azonnal határozatott hozott. Csakhogy nemrégiben  spórolási szándékkal összevontak megyei bíróságokat, többek között Örebro megyét is Värmlanddal, úgy ez utóbbi lett a székhely). Szóval új bíróság, új szokások, nincs döntés rögtön, hanem egy hónapon belül. Na most egy hónap múlva kapjuk meg a határozatot miszerint nem OK a kényszerkezelés, akkor vajon ki adja vissza a betegnek az egy hónapját, amikor kényszer kezeltük?
Na de vissza lényeghe!. Hipp-hopp meg is lett az ÖPT, tehát a beteget kiírjuk az osztályról és előírjuk, neki mit kell tennie és mit nem tehet. Pl. köteles szedni a gyógyszereket vagy elfogadni a depot injekciókat, köteles orvoshoz járni, vagy beengedni a lakásába a házi beteg ellátás embereit (akik nem a megyéhez, hanem a helyi önkormányzathoz, kommun-höz tartoznak, emiatt lazítani kellett a nagyon szigorú sekretess- titoktartási jogszabályon is.)
Az is szerepel a közösen megszült vårdplan-on, hogy ki kinek szól és mi történjen, ha a beteg nem követi az előírásokat.Ezt a vårdplant, aztan rendszeresen követni kell. Elinte havonta, majd 3 havonta üldégélek ilyen magasröptű megbeszéléséeken, ahol kitárgyaljuk, hogy a beteg beengedte-e a kirendelt gondozót, takaritót stb.
A leggyakoribb, hogy köszöni, de nem engedi beadni az injekciót. Na, itt azonnal csőd, ugyanis az is bene van ám ebben a csoda törvényben, hogy az osztályon kívül, ÖPT-vel kezelt betegen semmilyen kényszerintézkedést nem lehet végrehajtani.
Nincs más hátra mint előre - fel kell venni az osztályra újra a beteget, hogy ott beadhassuk a  depot injekcióját.
Van ugyan 4 napnyi lehetőségem, hogy az osztályra újra felvett betegnek ne intézzek ismét LPT-t, azaz fekvőbeteg osztályos kényszerkezelést ( ansökan om återgång till LPT inom slutenvården), csakhogy hiába vettem fel a beteget az osztályra továbbra is ÖPT-nek számit a törvény szövege szerint, és így nem alkalmazható kényszerintézkedés.
Szokványos LPT-vel történő befektetés esetén, amikor a beteg egy vårdintyg-gel jön, ami még nincs jóváhagyva.(ezt 24 órán belül kell megtennie egy pszichiáter szakorvosnak) van jogunk szükség esetén kényszerrel injekciót adni és a beteget rögzíteni, de depot injekció ilyenkor még nem adható.
A kollegák eltérő véleményen voltak, hogy adható-e depot injekció ez alatt a 4 nap alatt amíg ÖPT szerint fekszik bent a beteg, vagy sem.
Gondoltuk mi balgák, hogy elég lesz nekünk ez a négy nap, arra, hogy beadjuk a beteg soron következő depot injekcióját, aztán gyorsan kiírjuk megint. Na de ha kényszerrel nem adhatjuk be, pedig azért vettük fel újra, mert kint nem hagyta? Akkor most mi van?
Az van hogy írhatunk mindjárt az 1. napon kérvényt, hogy visszatérjünk az osztályos LPT-re. Egy gyors szuri és másnap kezdhetem előről intézni az ŐPT-t. Aztan két hét  vagy 4 hét múlva, amikor aktuális az újabb depo, megint végigjátszuk az egész mókát.

Értitek már miért van itt pszichiáter hiány és miért kell a betegeknek hosszú hónapokat várnia egy időpontra? Jogban jártas emberekre van itt szükség nem pszihiaterekre. A szakmára ugyanis nincs idönk, meg lassan senkit nem érdekel. Teljes munkaidőben próbálunk nem jogtalanul eljárni és védeni magunkat.

Nagy örömömre múlt héten tiszteletét tette Örebróban a Socialstyrelsen LPT-re szakosodott jogásza és előadást tartott az ÖPT-ről.
Van egy ápoló az osztályon, aki lassan megkaphatná a jogi diplomáját, annyira profi (de tényleg!). Elmentünk hát a fekvőbeteg részleg vezetőjével és evvel az ápolóval Örebroba meghallgatni a nagy embert. Kérdeztünk is tőle jó sokat, de a fenti kérdésre nem tudott ott választ adni, megígérte, hogy mail-ben küldi.
Mivel adódott még néhány kérdésünk, írtunk hát neki mailt az eredeti és az új kérdésekkel.
Ma kaptunk választ.
Folyt köv. addig próbáljátok megemészteni a fentieket.