2010. június 20., vasárnap

Luossavaara-Kiirunavaara Aktiebolag


Made with Slideshow Embed Tool


vagy rövidebben LKAB, így hívják a Kiruna mellett/alatt elterülő bányát üzemeltető cégét aminek a tulajdonosa a svéd állam. Miután megjártuk az Esranget ill. a jéghotelt sikerült csatlakoznunk egy csoporthoz akik bányalátogatásra mentek.



Az első érc mintákat a területen, még az 1660-as években nyerték ki és a Kiirunavaara ill. Luossavaara név is előszőr 1696-ban került feljegyzésre. A cég 1890-es megalapítása elől az utolsó akadály is elhárult, miután 1888-ban megnyílt a Narvikot Luleå-val összekötő Malmbana nevű vasútvonal. Jól jelzi a fontosságát, hogy ez volt az első vonal amit villamosítottak Svédországban, 1915 körül.



Ez a vasútvonal Skandináviában rekorder, mert a sínpár elbírja a - közelmúltban végrehajtott modernizáció után - a 68 vagonból álló vonatot (tengelyterhelés 30 tonnás), aminek tömege a mozdonyokkal együtt kb 8600 tonna. Évente kb 16 millió tonna anyagot szállítanak ezen a vonalon Narvikba.



Az LKAB nevéhez fűződik a kirunai villamos hálózat kialakítása is, ami - micsoda meglepetés - eltérően más városokkal 1000mm-es nyomtávú volt. A bányában dolgozóknak ingyen, másoknak 10 öre volt a viteldíj egészen addig amíg 1958-ban megszüntették a villamost és buszokra cserélték. (vajon verik a fejüket a falba most a környezetvédők?)


Szóval felszálltunk a buszra és elindultunk a bányához...mit mondjak, lehangoló élmény várja azokat akik sosem voltak bánya közelében:), semmiképpen nem nevezném az esztétika csúcsának azt a látványt ami ott fogad. Picit fel is értékelődőtt a szememben Kiruna "kinézete". Kis idő múltán, a bánya bejáratánál állt a buszunk, ahol regisztrálták, hogy bementünk és regisztrálták a kijövetelt is. Egy esetleges balesetnél jó tudni, hogy menteni kell-e valakit vagy mindenki kijutott.



A bányába levezető úton a buszunk épp, hogy elfért, minden tiszteletem a sofőré. A lefelé vezető úton is érvényes  KRESZ, vannak kereszteződések, lámpák stb. Ahogy a képen is látszik, jelenleg 1175 méteren dolgoznak a zömmel távirányítással működő gépek. Mi 540 (besöksgruvan) méteres mélységben kaptunk egy kis betekintést a bánya életébe, a tenger szintje (havsnivå) - 774 méter - alá, 2000-ben jutottak el a gépek. Igazából az élményt nem lehet szerintem írásban visszaadni, aki teheti menjen és nézze meg mindenképp. Bepillantást nyerhettünk a múltbéli bányászok életébe, a jelenlegi felszerelésbe, a kirunai villamos közlekedésbe, a Malmbanan fejlődésébe és egy-két lavina által okozott balesetbe. De azt is megtudtuk, hogy minden nap éjjel 2 órakor végzik el a következő napon feldolgozandó terület robbantását is. Kaptunk többek között különféle kőzetmintákat ill. a feldolgozás utáni termékből is. Egy magyar vonatkozású érdekesség az LKAB 10 legnagyobb ügyfele között megtalálható Magyarország is!


Végül essen szó arról, hogy miként alakul Kiruna és a bánya jövője. Amint azt írtam, minden éjjel robbantanak a bányában és ennek azért megvan a felszínre gyakorolt hatása is ill. ahogy látjátok kb. 45 fokban haladnak lefelé.


 


Szóval ahogy látszik mostanában (idag és 2013 között) kezdik elérni a város szélét a robbanások ill. a kitermelés okozta sülyedés hatásai. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy Kiruna várost arrébb költöztetik (van azért pénz ebben az iparágban is).



A városka emblematikus épületeit; a templomot és a városházát (igen, a 60-s években díjat is kapott...) több darabra szerelik és átszállítják az új területre és ott összeszerelik, az egyéb épületeket pedig lerombolják és helyettük újat építenek, remélhetőleg a mostaninál szebbre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése