2009. január 27., kedd

A bölcsesség titkos szimbólumai






Mik is azok a rúnák?



A rúna szó jelentése: „titkos jelek”. Először az észak-európai népek - a vikingek, a kelta és germán törzsek által használt ábécé volt, amely első hat betűjéről „futhark” néven vált ismertté. Különlegessége abban áll, hogy minden egyes betűnek, vagyis rúnának önálló jelentése van. Az első három rúna: "fehu", "uruz" és "thurisaz" a germán nyelvben létező szavak, jelentésük: „nyáj”, „mamut” és „óriás”.




A rúnák ősi misztikája



Amellett, hogy írott ábécéként funkcionáltak, a rúnákat szimbólumrendszerként is alkalmazták jóslásra, vallási és mágikus célokra. Varázsigéket alkottak belőlük, és az írás, túlmutatva a hagyományos szerepén, rituális tevékenységgé vált. Külön varázsigéje volt többek között az időjárás, a szerelem és az egészség befolyásolásának, a termékenységnek, a születésnek és a halálnak. Rúnákat véstek a kardokra, a viking hajókra, a házak ajtófélfájába, a kutakra és a szerencse amulettekbe. Legtöbbször vérrel is megfestették a jeleket, hogy növeljék mágikus erejüket. Nagyon gyakoriak voltak a sima, lapos kovakövekbe vésett rúnaszimbólumok. Gyógyító és védelmező erőt tulajdonítottak a rúnáknak, és segítségükkel a beavatott rúnamesterek megjósolhatták az eljövendő eseményeket.



A rúnák különleges eredete



Az ősi északi mítosz szerint a rúnák ismerete Odintól, az egyszemű viking istentől származik, akinek úgy sikerült megszerezni a rúnák tudományát, hogy kilenc napon át éjjel-nappal, étlen-szomjan függött a világmindenséget hordozó Yggdrasil nevű óriás kőrisfán.
Nincs egységes vélemény arról, hogy mikor és hol jelent meg először a rúnaírás. Bár e különös szimbólumok származására több elmélet született, például hogy a latinhoz hasonlóan, betűkészlete az ősi etruszk néptől származtatható, ezek közül azonban egyik sem bizonyított. Néhány régészeti lelet rokonságot mutat az észak-itáliai írásjegyekkel, de nem kizárt a latin vagy görög eredet sem.
A rúnákat az észak-európai népek a II. századtól kb. a középkorig használták. Ma a rúna ábécé három változata ismert, legrégebbi a 24 jelből álló germán futhark, i.sz. 800 körül alakult ki a 33 jeles angolszász jelrendszer, a harmadik változat pedig a 16 jeles viking rúna ábécé. 



Hova tűntek a rúnák?



Bár ezek az ősi jelek régebbiek az Újtestamentumnál, mégis több mint 300 éve feledésbe merültek. Utoljára a késő középkorban használták őket Izlandon. A tárgyakba, sírokra, kövekbe vésett rúnák megmaradtak, a Balti- és Földközi-tenger területén, Grönlandon, az Orkney-szigeteken, és Európa-szerte több helyen megtalálhatóak. Amikor az egyház fellépett a mágikus tevékenységek ellen, a rúnamesterek száműzésével a különös jelek tudománya is eltűnt, csak egy része maradt fenn titokban. A második világháború után majdnem teljesen eltűntek a rúnák Európából, mert a náci egyenruhákon használt rangjelzések rúna jelek voltak. Ma kezdenek ismét népszerűvé válni ezoterikus körökben. 



Modern rúnajóslás



Az újra felfedezett rúnákat ma a Tarothoz és a kínai Változások Könyvéhez hasonlóan elsősorban jóslásra használják, de védelmezőként, szerencse amulettként, talizmánként is használhatjuk őket. Mint régen, a rúnák ma is a “tudás titkos szimbólumai”, melyeket ha jól ismerünk és értelmezünk, tanácsokat adnak, hogyan alakítsuk életünket összhangba hozva azt az Univerzum céljaival. A rúnajóslás mágikus tevékenység, a velük való foglalkozás bonyolult, ezért türelmet és odafigyelést igényel. Azonban ha erre képesek vagyunk, tudást, bölcsességet és útmutatást kaphatunk cserébe, mert a rúnák mindig segítenek, ha figyelünk az üzeneteikre. A jóslás történhet rúnajelekkel vésett kövecskék, lapocskák dobásával, és rúnakártyákkal, melynek használatát könyvekből meg lehet tanulni. 


 


forrás:http://www.nlcafe.hu/ezoteria/20050826/a_bolcsesseg_titkos_szimbolumai/



1 megjegyzés:

  1. Még hogy nem magyarok! Tisztára mint a székely rovásírás. :))

    VálaszTörlés