Recept helyett ApoDos

Erről már a blog indulása elején terveztem írni, de valahogy elmaradt. Most azért lett aktuális mert végeztek egy összehasonlitást a kétféle gyógyszerosztás között, no de erről majd a következő posztban. Most jöjjenek az alapismeretek.

Az APODOS azt jelenti, hogy a beteg a rendelt gyógyszereket kis műanyag zsacskókban, pontosan készre dozírozva kapja meg.
Általában 2 heti adagot, de lehet hetenkénti osztást is rendelni. Egy pontosan felcímkézett kis zacskóba a reggeli tablettáit, a másikba a délit stb. A zacskók egymástól perforácioval elválasztva, de egyben felgöngyölítve érkeznek a megjelölt patikába, ahol beteg átveszi.

Így néz ki.

Az orvos a rendelést természetesen online küldi be a a Dosapoteket weboldalán.
Egy ilyen dosrecept egy évig érvényes, de az egyes gyógyszereket természetesen meghatározott időre is lehet rendelni.
Amikor közeleg a lejárati idő, akkor a beteg is és a PAL (patient ansvarig läkare, a beteg felelős orvosa - aki általában nincs) is kap időben értesítést, hogy hosszabbítani kellene.

Egy ilyen dosreceptre, minden orvos rendelhet gyógyszert - aki regisztrálva van a szisztemában és engedélye van. Általában megyékre szól egy ilyen engedély.

Svédországban 7 ilyen speciális” patika gyár” van, ahol automata gépsorok végzik a gyógyszerek „bezacskózását".

A rendszer nagyon jónak és biztonságosnak tűnik első látásra.
Nincsenek otthon gyógyszeres dobozok, nincs kevergetés, pontos átlátható.
DE..
Amikor elkezdtem itt dolgozni, hamar lelohadt a kezdeti lelkesedésem. Tömegével kaptam az értesítéseket lejárt dosreceptekről, hogy hosszabbítani kell. Igen ám, de a legtöbb beteget sosem láttam, sőt átnézve a dokumentációt más orvos sem az utóbbi években. A bérorvos rendszerről már írtam - egyik orvos jön a másik megy. Aki meg éppen kap egy ilyen hosszabbítási kérést, azt automatikusan „teszi a dolgát”. Nem kell magyaráznom mit jelent ez.
Betegek évek óta szedegetnek mindenféle gyógyszereket anélkül, hogy orvos látná őket. Maguk is elhiszik, hogy nekik ezt állandóan szedniük kell. Ha nem érzik jól magukat betelefonálnak a nővérnek, aki továbbítja az infót az orvosnak. Legtöbbször az a vége, hogy az aktuálisan ott dolgozó orvos hozzáír még egy gyógyszert.
A rendszer nagy piros „I”-vel jelzi a recepten a nemkívánatos interakciókat, de legtöbbször ezt simán figyelmen kívül hagyják.
Eleinte küzdöttem hogy kapjon a beteg időt hozzám mielőtt megint egy évre hosszabítanék, de nem ment. Orvoshiány van, tudomásul kell venni. Ha meg megpróbáltam a beteg nélkül legalább a nagy disznóságokat rendbe tenni a recepten, akkor a beteg háborodott fel, hogy milyen alapon változtatom meg a gyógyszereit ami neki jár. Szóval nehéz helyzetben van az az orvos aki ezt tisztességesen akarja csinálni.