2012. február 4., szombat

Vita a külföldi orvosképzés körül


Mármint ami a svédeknek külföldi.
Köztudott, hogy Svédországban orvoshiány van, ennek ellenére nincs elég hely a svéd egyetemeken. Kb. 40x-s a túljelentkezés. Volt ugyan bővítés az utóbbi években, sőt egy új orvosképzés is indult az Örebro Universitet keretein belül. Sok svéd ezért külföldre megy tanulni, akiknek nagy része vissza is tér ide.
Januárban azonban megjelent egy cikk egy svéd napilapban ami felborzolta a kedélyeket rendesen.
A cikk az állítja, hogy diákok húzták meg a vészharangot amiatt, hogy a román egyetemeken komoly hiányosságok vannak, sok a csalás és nagy a korrupció. Ezen életek múlhatnak- mondják..

Állítólag a kolozsvári orvosi egyetemen (UMF Iuliu Hatieganu i Cluj Napoca) csalással lehet vizsgákat szerezni/megvenni.
Az egyik diák - aki a SvD újságírójával találkozott - szerint halálra van rémülve ha arra gondol, hogy közülük  néhány Svédországban fog majd dolgozni.
Állításuk szerint azért ez nem általános de egyes tárgyak esetén közismert. Az aggódó diákok a Högskoleverket-nél (Felsőoktatási Hivatal) is panaszt tettek.
Az EU országokban megszerzett diplomákat elfogadják Svédországban és a Socialstyrelsen 4 héten belül automatikusan kiállítja a kérvényezőnek a svéd működési engedélyt. Teszik ezt annak ellenére, hogy szerintük a külföldön végzett orvosok nem rendelkeznek olyan színvonalú gyakorlati képzettséggel mint a svédek. Azért nem, mert sehol sincs olyan hosszú AT képzés, mint Svédországban.
Itt egy kis magyarázat. Svédországban az orvosegyetem 5 és fél év, ezután van ez a bizonyos 18 hónapos AT – allmäntjänstgöring képzés, ami pont olyan mint a mi rezidensképzésünk, mennek körbe–körbe az egyes szakterületekre. Ami a különbség, hogy egy AT itt még nem legitim orvos. Ugyanúgy dolgoznak, írhatnak receptet, de pl. nem kezdményezhetnek pszichiátriai kényszerkezelést. Nekik viszont nincs szigorló évük. A vicc, hogy Hollandiában és Finnországban meg az 5 és fél év miatt nem fogadják el a svéd diplomát.

A cikk megjelenése után egy vita sorozat indult a Läkartidningenben (Orvosi Hetilap svéd testvére ) Megszólalnak egy cikkben a Kolozsvárott tanuló orvostanhallgatók, akik fel vannak háborodva a cikken és úgy gondolták meg kell szólalniuk, mert itt a saját hitelességükről van szó.
A SvD cikkben 2 példát hoznak fel, az egyik egy a Högskolaverketnek írt levél állításai és a másik egy anonim informátor.
Állításuk szerint nem tapasztaltak semmi ilyesmit amióta ott tanulnak. Rámutatnak azokra a tárgyi tévedésekre amik a cikkben találhatók, pl. hogy a felvételihez nem szükséges a biológia és a kémia. Az egyetem weblapján bárki ellenőrizheti a felvételi követelményeket. Felsorolnak még néhány másik konkrétumot is amik teljesen tévesek.

A kommentek is érdekesek.
Egy orvos aki Svédországban és Kolozsvárott is járt orvosképzésre kiáll a kolozsvári képzés mellett. Azt írja nagyon magas a színvonal, nagyon nehéz vizsgaidőszakok vannak és nagyon jó orvosok lesznek akik oda járnak.
Másik kommentelő a Svédországon belüli egyenetlenségekre hívja fel a figyelmet. Szerinte aki pl. Kirunában csinálja az AT képzést az közel sem olyan színvonalú, mint amit a Socialstyrelsen megkövetel.

Egy magyar nevű kommentelő, aki elmondása szerint nem Romániában  hanem egy másik EU országban végzett, Svédországban végezte az AT képzését, amit nagyon jónak tart. Sokat tanult ,megtanulta a szisztémát, az adminisztrációt és sok klinikai tapasztalatot szerzett. Értékeli a  Socialstyrelsen azon döntését, hogy megszüntette azt a lehetőséget hogy a külföldön diplomázottak az AT képzésüket is csinálhatták más EU országban.
(megjegyzés részemről: Ez nekem új. Ezek szerint most már megkövetelik a külföldön megszerzett diploma után a svédországi AT képzést a svédektől.)

Hogy hányan is tanulnak külföldön és milyen tempóban emelkedik a számuk ez a táblázat mutatja.

3 megjegyzés:

  1. Üdvözletem,

    Talán ez is segít bepillantani, hogy a Holland neurológusok szerintem alul képzettek! a lejebbi törtéetemből kiderül, igaz a Lyrica gyógyszerhez írtam a bejegyzést, de ide is passzol. Mivel az itteni Holland neurológusok, 2 friss MRI felvételen sem látták a gerinc sérvet, valamint teljesen elvetették a magyar szaktekintély idegsebész levelét a bajomról. Majd csak bemorfiumoztak jobban és haza küldtek, meg hogy menyjek majd rehabra és ott kikezelik a mozgásszervi gondomat! Közben 2 nappal később a Holland idegsebész kikelt magából, mert ő egyetértett a magyar orvos diagnózisával és őrültségnek tartotta, hogy olyan magas morfiumot adnak nekem! Azonban már más szak területen is tapasztaltam óriási hiányosságokat! Végző és már a rezidens idejének is a végén járó órvos, plusz két másik rezidens, nem tudták kiszámolni, hogy mennyi egység inzulin kell az egyik idős cukorbetegnek, mert a kollégám elfelejtette neki beadni a déli adagot és két féle pent használt a beteg ráadásul az egyikből napi 60-90 egységet a másikból pedig éjszakára 38 egységet. Végül amikor már 8 perce tanácskoztak és láttam, hogy nagyon rossz irányba megy akkor megmutattam nekik és kiszámoltam én! Persze kétségbe vonták szavaim, mondván külföldi és csak segédápoló. (mert a diplomám még elismertetés alatt állt) Hát én saját felelőségemre beadtam, mert a beteg látványosan rosszúl volt. (ráadásul a felesége még aktív ápoló volt a szomszéd kórházban!) Majd 49 perc múlva jött az egyik rezidens és közölte, hogy jól számoltam és beadhatom neki! Majd elmondtam, hogy sajnálom, de már beadtam, mivel a kérdésem és válaszuk között 1 óra telt el és a betegnek még rosszabb lett volna ez alatt a cukorszintje, tehát megint más egységet kellene most már beadni egy új mérés alapján! Még van sok történetem, mert a betegségem 21 hónapja alatt több kórházba, több féle szakorvoshoz és professzorhoz küldtek, akik inkább kuruzslókra hasonlítanak a számomra! Tehát a következő bejegyzésben jöjjön az én történetem a neurológusokkal Hollandiában!

    VálaszTörlés
  2. Tudom már régi blogban a olvastam két bejegyzés a Lyrica-ról az imént. Azonban most próbáltam utána nézni, mivel ezt szedem már 3 hete. Ez előtt 1,5 évig tömtek morfium származékokkal (Butrans, Transtec és Oxycodon, Oxycontin) a legvégén amikor lebénult szinte a bal lábam és kórházba vitt egy mentő a neurológusok kiszámolták, hogy napi 19 mg morfiumot kapok. Szerintük ez már kevés volt és a tapaszon keresztül nem elég hatékony, tehát akkor döntöttek a napi 60 mg Oxycodon plusz ha szükséges akkor még napi 30 mg-nyi Oxycontint kaphattam. Természetesen szükségét éreztem, mivel a napi 2 tabletta oxycodon általában 4,5-6 órán át hatott, utána úgy éreztem, mintha valaki fűrészelné a combcsontomat! Majd még nem teljesen működőképes lábbal haza küldtek. Természetesen segítség nélkül kellett kb. 4-500 métert megtennem a kijáratig ami úgy 1,5 óra volt nekem. Utána csak a szerencse miatt 15 perc várakozás után valaki pont taxival jött a kórházba és meg tudtam kérni a sofőrt, hogy vigyen haza. Mivel a buszmegálló még 700 méter onnan és több buszra is át kellett volna szállnom, mire a lakásomtól 350 méterre fekvő megállóban leeshetek a buszról. Aztán előírásnak megfelelően bevettem a gyógyszereket és majdnem hogy csak aludtam a következő 2 napban. Aztán éreztem ez így nem jó, mert a fájdalom csak nő minél több tablettát vagy kapszulát veszek be! Szerencsémre pont az napra volt időpontom az idegsebészhez, mivel mindezt egy eddig pontosan nem meghatározható fájdalomra kaptam, ami magában hordozta a gerincsérv tüneteit, de ugyan akkor sokáig reumás tüneteket is produkált (még ma is) az elmúlt 21 hónap alatt rengeteget gyulladt be mind két térdem, csuklóm, vállam. Kétszer teljesen leblokkolt a jobb kezem és nem bírtam többet kinyitni az ujjaimat, mígnem egy izomlazító injekciót szúrtak a kéztövembe. Sok izom fájdalmam és nehezen megfogalmazható fájdalomban volt és van részem. Aztán ez év februárban Mo-n jártam és ott a Baleseti Intézetben régi barátom Dr Flóris István főorvos megvizsgált és tovább küldött Dr. Lekka Péter idegsebész főorvoshoz. Készült új MRI és ott látszott, hogy növekedett a gerincsérv. Ő műtétet javasolt, de természetesen a Holland biztosítóm miatt kell egy Holland szakvélemény is. Hát február 22-től végül április 23-ig kellett várnom a találkozóra. Azonban az itteni idegsebész megnézte a felvételeket és azonnal leállította a morfium kezelést! Azaz kaptam dexamethasone-t 3 naponta kisebb adagokban. Majd 10 nap után kezdtem a Lyrica kúrát, 1 hét napi 1, majd második hét napi 2, harmadik hét napi 3 és most a 4. héten napi 4. Aztán június 5-én kell vissza mennem és akkor megnézi mennyire hatott ez a gyógyszer és kell-e műteni vagy hogyan tovább! A problémám, hogy már bennem van 5250 mg Lyrica, de még mindig iszonyatos fájdalmaim vannak. Ha huzamosabb ideig fekszem (2-3 óra) akkor utána nagyon merev lesz a lábam-derekam és vagy 15-20 perc mire rendesebben bírok mozogni vagy közlekedni. Nagyon sűrűn kell testhelyzetet váltanom, mert pár perc után megint jön a sok fájdalom. Nem igazán tudom én se meghatározni, hogy mikor érzem izom és mikor csont fájdalomnak. Félek, hogy esetleg a doki még többet akar felírni ebből és nem szeretnék függő lenni. Ugyanis tini koromban hülye voltam és mivel ápolónak tanultam a kórházból könnyen hozzájutottam diazepamhoz, és depridol-hoz meg amfetaminokhoz a 90-es években. Sok helyen nem páncélszekrényben voltak ezek, hanem csak a szekrény aljában egy cipős dobozban! Aztán még társult hozzá fű és minden féle kémikus drog. Végül saját magam egyik napról a másikra letettem, mindent se alkohol, se drogok, se koffein, se szénsavas italok, majd 98 februártól 2011 augusztusig semmi drog hatású anyag nem jutott a testembe!

    VálaszTörlés
  3. Azonban félre vezetett az első neurológus, mert mondtam, hogy morfiumot nem szeretnék, apám is függője volt nem akartam úgy élni. (már meghalt, agyvérzés-tüdőrák, volt 3 szív infarktusa és 4 tüdő embólia, baleset miatt láb amputáció majd a másikat érszűkület miatt könyökét is platina tartotta össze, alkoholista és nikotin függő volt) Sajnos becsapott és azt mondta a doktornő, hogy ez nem az! Pedig amikor már az adagom 5-ről 25-re nőtt utána néztem és megláttam, hogy a morfium csoportban van. Majd ez év elején egy aneszteziológus-fájdalom szakértő orvos, átváltott a Transtec -re é is azt mondta ez teljesen más. Ráadásul dupla adagot kaptam. Kiderült az is morfium csoport tagja. Aztán a kórház jött az Oxy-szarokkal amik szintén morfium ható anyaggal rendelkeznek! életem legszőrnyűbb napja volt az a 10 nap leszokás a morfiumról. Rosszabb, mint 19 évesen a 3 hétig tartó leszokás. plusz az alkoholt még 10 hónapig szagolgattam amikor a társaságomban valaki ivott! Azonban most megijedtem, hogy ismét tiszta vagyok, de lehet megint egy másik szer függőjévé tesznek? Azóta vannak fejlemények a kutatásokban? Nem véletlenül választottam 1998-ban a teljes Absztinenciát! Remélem reagálsz majd erre június 5 előtt. Hogy tudjak mit mondani az idegsebésznek! üdv. Krisztián

    VálaszTörlés