Vita a külföldi orvosképzés körül

Mármint ami a svédeknek külföldi.
Köztudott, hogy Svédországban orvoshiány van, ennek ellenére nincs elég hely a svéd egyetemeken. Kb. 40x-s a túljelentkezés. Volt ugyan bővítés az utóbbi években, sőt egy új orvosképzés is indult az Örebro Universitet keretein belül. Sok svéd ezért külföldre megy tanulni, akiknek nagy része vissza is tér ide.
Januárban azonban megjelent egy cikk egy svéd napilapban ami felborzolta a kedélyeket rendesen.
A cikk az állítja, hogy diákok húzták meg a vészharangot amiatt, hogy a román egyetemeken komoly hiányosságok vannak, sok a csalás és nagy a korrupció. Ezen életek múlhatnak- mondják..

Állítólag a kolozsvári orvosi egyetemen (UMF Iuliu Hatieganu i Cluj Napoca) csalással lehet vizsgákat szerezni/megvenni.
Az egyik diák - aki a SvD újságírójával találkozott - szerint halálra van rémülve ha arra gondol, hogy közülük  néhány Svédországban fog majd dolgozni.
Állításuk szerint azért ez nem általános de egyes tárgyak esetén közismert. Az aggódó diákok a Högskoleverket-nél (Felsőoktatási Hivatal) is panaszt tettek.
Az EU országokban megszerzett diplomákat elfogadják Svédországban és a Socialstyrelsen 4 héten belül automatikusan kiállítja a kérvényezőnek a svéd működési engedélyt. Teszik ezt annak ellenére, hogy szerintük a külföldön végzett orvosok nem rendelkeznek olyan színvonalú gyakorlati képzettséggel mint a svédek. Azért nem, mert sehol sincs olyan hosszú AT képzés, mint Svédországban.
Itt egy kis magyarázat. Svédországban az orvosegyetem 5 és fél év, ezután van ez a bizonyos 18 hónapos AT – allmäntjänstgöring képzés, ami pont olyan mint a mi rezidensképzésünk, mennek körbe–körbe az egyes szakterületekre. Ami a különbség, hogy egy AT itt még nem legitim orvos. Ugyanúgy dolgoznak, írhatnak receptet, de pl. nem kezdményezhetnek pszichiátriai kényszerkezelést. Nekik viszont nincs szigorló évük. A vicc, hogy Hollandiában és Finnországban meg az 5 és fél év miatt nem fogadják el a svéd diplomát.

A cikk megjelenése után egy vita sorozat indult a Läkartidningenben (Orvosi Hetilap svéd testvére ) Megszólalnak egy cikkben a Kolozsvárott tanuló orvostanhallgatók, akik fel vannak háborodva a cikken és úgy gondolták meg kell szólalniuk, mert itt a saját hitelességükről van szó.
A SvD cikkben 2 példát hoznak fel, az egyik egy a Högskolaverketnek írt levél állításai és a másik egy anonim informátor.
Állításuk szerint nem tapasztaltak semmi ilyesmit amióta ott tanulnak. Rámutatnak azokra a tárgyi tévedésekre amik a cikkben találhatók, pl. hogy a felvételihez nem szükséges a biológia és a kémia. Az egyetem weblapján bárki ellenőrizheti a felvételi követelményeket. Felsorolnak még néhány másik konkrétumot is amik teljesen tévesek.

A kommentek is érdekesek.
Egy orvos aki Svédországban és Kolozsvárott is járt orvosképzésre kiáll a kolozsvári képzés mellett. Azt írja nagyon magas a színvonal, nagyon nehéz vizsgaidőszakok vannak és nagyon jó orvosok lesznek akik oda járnak.
Másik kommentelő a Svédországon belüli egyenetlenségekre hívja fel a figyelmet. Szerinte aki pl. Kirunában csinálja az AT képzést az közel sem olyan színvonalú, mint amit a Socialstyrelsen megkövetel.

Egy magyar nevű kommentelő, aki elmondása szerint nem Romániában  hanem egy másik EU országban végzett, Svédországban végezte az AT képzését, amit nagyon jónak tart. Sokat tanult ,megtanulta a szisztémát, az adminisztrációt és sok klinikai tapasztalatot szerzett. Értékeli a  Socialstyrelsen azon döntését, hogy megszüntette azt a lehetőséget hogy a külföldön diplomázottak az AT képzésüket is csinálhatták más EU országban.
(megjegyzés részemről: Ez nekem új. Ezek szerint most már megkövetelik a külföldön megszerzett diploma után a svédországi AT képzést a svédektől.)

Hogy hányan is tanulnak külföldön és milyen tempóban emelkedik a számuk ez a táblázat mutatja.