A blog írás ragályos

Alexandra lányunk mégis az Anyja lánya mert rátört a grafománia és blog írásba kezdett...

itt olvasható a blogja: http://alainsweden.blogspot.com/

Kovács találkozó Granbergsdalban - 2010

Idén sem hagytuk ki ezt a jó kis programot (no meg persze a kolbulle-t sem) és ha már ott jártunk csináltunk pár képet is.

Made with Slideshow Embed Tool

 

Meg lehetett volna menteni....? 2.

Ma volt a riportfilm folytatása. Az első felében a sajtó visszhangról beszéltek, majd ismételték a tényeket.
Ami új volt - utána néztek, hogy történt-e valamiféle értékelése a műtétnek. Egy ilyen dokumentumot találtak. Ebben először is megköszönik minden résztvevőnek a kitűnő munkát, majd arról értekeznek, hogy hogyan kezeljék majd a mediát és hogyan akadályozzák meg, hogy Anna Lindh kórlapjából információk kerüljenek ki. Magáról a műtétről és az alkalmazott módszerről nem esik szó benne.
Tovább feszegetik a kérdést, hogy miért nem alkalmazták a damage kontrol módszert. Megszólalnak svéd orvosok is, traumatológiában jártas szakemberek.
Bemutatnak egy top-műtőt, ahol minden technika egy helyre van koncentrálva. Kérdés, hogy van-e olyan sebész akinek meg van ehhez a szintű felszereltséghez a megfelelő tudása.
Boncolgatják a sebész és traumatológia szakképzést és az ügyeleti rendszert.
A mai napig a Karolinskán és az ország többi intézetében is sokszor nem traumatológus szakember a vezető sebész súlyos sérültek ellátásánál. A sebészek nem képezik tovább magukat traumatológusnak. (megjegyzés: ennek még utána kell járjak, hogy is néz ki a traumatológus szakképzés.,önálló is lehet vagy csak ráképzés.) Az is előfordul gyakran, hogy még nem szakvizsgázott sebész (ST) vezeti az ilyen műtéteket.
A megszólaló svéd szakember nagyon rossznak tartja azt a gyakorlatot, hogy általános sebészeket is beforgatnak az ügyeletbe. Szerinte egy országos vezető traumatológiai osztályon, mindig traumatológus szakorvos gárdának kellene ügyelnie.
A műsor végén az is elhangzik, hogy mind a mai napig sok sebész van aki nincs kiképezve a damage kontrol módszerre, tehát ha valaki ma kórházba kerül Svédországban súlyos sérüléssel, jó esélye van rá, hogy olyan orvos fogja ellátni, aki nem ismeri ezt a módszert.

Meg lehetett volna menteni Anna Lindh életét ?

Mint már írtam a TV4 pár hete beharangozta hogy olyan információk birtokába jutottak, amelyek alapján erősen megkérdőjelezhető Anna Lindh  ellátásának szakszerüsége.
A svéd külügyminisztert egy áruházban támadták meg és késsel több helyen megsebesítették.
A Kalla Fakta riporterei azt a kérdést feszegetik, hogy meglehetett-e volna menteni az életét.
A műsort a hétvégén vetítették, azóta szinte minden újság foglalkozik a témával.
Folytatás jövő héten.
A dokumentum film szerencsére TV4 weboldalán elérhető, íme:

Megpróbálom röviden összefoglalni a filmben elhangzottakat:
A segélyhívást követően 26 perc alatt értek be Anna Lindhel a Karolinska kórházba.
Eszméleténél volt, válaszolt a feltett kérdésekre. 
A karját, a mellkasát és hasát érték a késszúrások. Megsérült a mája és a májba vezető nagy erek is, ahonnan erősen vérzett.
Azonnal megkezdték a műtétet, megpróbálták az összes vérző eret elvarrni vagy égetéssel elzárni
A dokumentum film szerint,a hasüregből a vér a műtét során a padlóra folyt,  így nem  tudták mérni az elvesztett vérmennyiséget.
A vesztesség pótlására a 8 órás műtét során 50(!) liter vért kapott.
A műtét után vérlavadási zavar, következményes tüdőembolia lépett fel, összeomlott a keringése és meghalt.

A Kalla Fakta egy ismeretlen forrás információi alapján megkérdőjelezte a választott kezelés helyességét.
A Karolinksa intézet orvosai nem nyiltakoztak az orvosi titoktartásra hivatkozva, de írásbeli tiltást is kaptak. A belső vizsgálat során nem találtak hibát.
A riporterek ezért külföldön kerestek választ a kérdésekre.
Az oregoni Donald Trunkey, ismert traumatológus professzor szerint az úgynevezett damage control módszert kellett volna alkalmazni.

Ennek a módszernek a lényege, hogy nem vágnak bele rögtön egy nagy és hosszú helyreállító műtétbe, hanem először vérzést csillapítanak egyszerű módszerekkel, majd hagyják hogy szervezet egyensúlya valamennnyire helyreálljon, miközben korrigálnak bizonyos paramétereket.
A gyakorlatban ez úgy történik pl. hasi szerv sérülése esetén, hogy felnyitják a hasüreget és az erősen vérző szervre törlőkendőket nyomnak több rétegben. Ha kell nyomokötést alkalmaznak stb. A beteget intenzív osztályra helyezik, visszaállitják a megfelő testhőmérsékletet, megszüntetik az acidozist (a vér ph savas irányba történő eltolódását) hagyják hogy a szervezet "kipihenje magát". A hasüreg akár  nyitva is maradhat.
Az definitív műtétet később, néha csak másnap végzik el, mivel egy erősen kivérzett szervezet nem bír ki  nagy megterhelést jelentő hosszú műtétet.
Az acidosist, a hypothermiát és a koagulopatiát (alvadási zavart) halálos hármasnak hivják, nem véletlenül.
A damage control módszerét a harctéri sérültek ellátása során alkalmazták először, majd átkerült  a kórházi ellátásba is.( a filmben  katonák oktatását láthatjuk)
A műsor szerint a 9o-es években vezették be (én a 70-s éveket olvastam egy cikkben).

Donald Trunkey professzor szerint, nem lett volna szabad belevágni rögtön a definitiv műtétbe és 8 órán keresztül folytatni. Így esélye sem volt Anna Lindhnek a túlélésre. Állitása szerint evvel a másik módszerrel megmenthető lett volna az élete.
Azt is hiányolta, hogy nem próbálták meg ECMO-ra (szív-tüdő gép) tenni. Valószínűleg ez már nem segített volna, de mindenképpen mint utolsó esély meg kellettt volna próbálni.
A riporterek megpróbáltak választ kapni arra, hogy miért nem ezt a módszert választották .Utánajártak kik alkották a stábot a műtétnél.
Az ügyeletes orvos általános sebész volt 1 éves tapasztalattal a háta mögött. Traumatológus szakorvos nem volt a Karolinskában. A két tapasztalt szakorvosuk nem volt ügyeletes, ezért nehéz volt őket elérni. Már 4 órája tartott a műtét, amikor a helyszínre értek.
Az első 45 percben 3-szor cseréltek műtétet vezető sebészt.
Valószínűleg a traumatológiai tapasztalat hiánya vezetett a rosszul megválasztott módszerhez. Egész más egy tervezett műtét egy stabil állapotú betegnél mint egy erősen kivérzett politraumatizált betegnél.

A műsor leadását követően a Socialstyrelsen úgy döntött, hogy annak ellenére, hogy az eset 7 éve történt és általában nem vizsgálnak 2 évnél régebbi eseményeket, független nemzetközi szakértői bizottságot kérnek fel az eset kivizsgálására. Ragaszkodnak svéd résztvevőhöz is, hogy elkerüljék a fordításből adódó esetleges hibákat.
A műsor folytatódik - valószínűleg itt a blogon is.

Otthonszülés Svédországban II. - statisztikák

Otthonszülések Svédországban 1992-2005 között.

Otthonszülések aránya: < 0.1%
Az adatok a hivatalos szülés regiszterből származnak.
352 otthonszülés és 1760 intézeti szülés adatait dolgozták fel.

Kórházban való befejezés tervezett otthonszüléseknél: 12.5%
A többedszer szülő nők 5%-t kellett kórházba szállítani.
Az először szülők csoportjából minden 4.-t.

A kórházba szálítás okai a vajúdás alatt: (85%)

Elhúzódó szülés: 46%
A szülésznő nem volt elérhető: 14%
Magzatvíz csorgás: 5%
Fetal distress: 5%
Az anya nyugtalansága: 5%
Nem megfelelő magzati fekvés: 5%
Fájdalomcsillapítás szükségessége: 2%

Kórházba szállítás okai a gyerek megszületése után:(15%)
Vérzés:7%
Újszülött kórházi ellátásra szorult: 3%
A placenta nem vált le: 2%
Eklampsia: 1%
Gátrepedés: 1%

Neonatalis mortalitás: (méhenbelüli elhalás vagy halál az első 28 napon belül)
Otthon szülés: 2.2 ezrelék
Kórházi szülés: 0.6 ezrelék
Korai neonatalis mortalitás: (szülés közbeni halál vagy az első héten bekövetkezett halál)
Otthon szülés: 1.1 ezrelék
Kórházi szülés 0.53 ezrelék

Forrás: http://www.sfog.se/presentationer_sfogv08/Hemf%C3%B6rlossningar.pdf

Otthonszülés Svédországban

Mivel otthon ez a téma most jól felkorbácsolta az indulatokat, gondoltam itt az ideje, hogy utánajárjak itt mi a helyzet.
4 éve amióta itt élek soha egy szót nem hallottam otthonszülésről és újságban sem találkoztam a kérdéssel, igaz nem is kerestem.
Könnyű helyzetben vagyok, mert itt van szabályozás és van statisztika is.

Lássuk hát a tényeket.
A legfontosabb kérdés, hogy szabad-e Svédországban otthon szülni ?  
A válasz igen, semmiféle törvény nem tiltja.
Ennek ellenéra a szulesek  csak igen kis százaléka zajlik otthon.  (< 0,1%!!!)

A Socialstyrelsen ajánlást adott ki erre vonatkozólag is:
(Allmänna råd om hemförlossning SOFS 19900:22)

Első véradásom Svédországban

Otthon rendszeresen adtam vért, de itt az elején sokminden más volt aktuális nem a véradás. Aztán épp elkezdtem gondolkodni rajta, amikor egy itt dolgozó magyar kollégát avval utasítottak el, hogy nem svéd állampolgár.
Leveleztem gyorsan a Socialstyrelsennel, akik megerősítették a gyanúnkat, hogy ilyen szabály nem létezik, helyi túlkapásról van szó. Mindenesetre, finoman szólva elvették a kedvemet egy jó időre.

Az első SSRI

Depresszió, serotonin, SSRI készítmények - szerintem a laikusok körében is eléggé ismertek már ezek a kifejezések.
Azert álljon itt egy kis összefoglaló:
SSRI (selective serotonin reuptake inhibitor) az olyan gyógyszerek összefoglaló neve amelyek a serotonin nevű neurotranszmitterre (ingerületátvívő anyag) fejtik ki hatásukat az agyban.
Depresszió és szorongás kezelésere használják őket széleskörben.
A régebbi típusú depresszió gyógyszerekkel szemben nagy előnyük a kedvezőbb mellékhatás profil.
Sok vita is van róluk, de ebbe most nem akarok belemenni.
Azert írok most erről, mert tegnap tudtam meg amit eddig nem tudtam (lehet,hogy csak nekem új és szégyeljem akkor magam) hogy az első SSRI keszítmény svéd volt.
Igaz nem volt hosszú életű.

Megoldódni látszik a patológus hiány

Mármint Örebroban. Az itt bescannelt cikk szerint Magyarszágról és Irakból érkezik az erősítés.
Azt írják, hogy a magyar és az iraki orvosoknak köszönhetően jobb lesz a onkológiai ellátás Örebróban.

Szegedi fodrászda kihelyezett karlskogai részlege

Valószínűleg nem vagyok már elég rugalmas (netán öregszem), de ragaszkodom az otthoni fodrászomhoz. Az sem mellékes, hogy barátnők vagyunk immáron 15 éve.
Minden alkalommal amikor hazamegyünk, az első utam hozzá vezet, a többi program csak az átváltozás (Beast of Szeged - szerk) után.
Sajnos nem tudok olyan gyakran menni, amilyen gyorsan nő a hajam. Itt is voltam párszor frisörnél de az ár/eredmény arány nem felelt meg nekem.
Szoroztam-osztottam, majd döntöttem. Repjegy megy, Marcsi jön.

Kérdőjelek a meggyilkolt Anna Lindh kórházi ellátása körül

Anna Lindh svéd külügyminisztert a szocialdemokraták egyik vezető politikusát 2003 szeptember 10-én Stockholmban egy áruházban egy szerb férfi késsel megtámadta és súlyosan megsebesítette. A Karolinska egyetemi kórházba szállították, ahol azonnal megoperálták. Átmeneti állapot stabilizálódás után azonban 11.-én hajnalban meghalt.
A TV4 csatorna állítása szerint olyan adatok birokába jutottak (7 évvel később) mely azt bizonyítja, hogy Anna Lindh ellátása nem volt megfelelő, sőt hibákat követtek el.