Recept helyett ApoDos

Erről már a blog indulása elején terveztem írni, de valahogy elmaradt. Most azért lett aktuális mert végeztek egy összehasonlitást a kétféle gyógyszerosztás között, no de erről majd a következő posztban. Most jöjjenek az alapismeretek.

Az APODOS azt jelenti, hogy a beteg a rendelt gyógyszereket kis műanyag zsacskókban, pontosan készre dozírozva kapja meg.
Általában 2 heti adagot, de lehet hetenkénti osztást is rendelni. Egy pontosan felcímkézett kis zacskóba a reggeli tablettáit, a másikba a délit stb. A zacskók egymástól perforácioval elválasztva, de egyben felgöngyölítve érkeznek a megjelölt patikába, ahol beteg átveszi.

Így néz ki.

Az orvos a rendelést természetesen online küldi be a a Dosapoteket weboldalán.
Egy ilyen dosrecept egy évig érvényes, de az egyes gyógyszereket természetesen meghatározott időre is lehet rendelni.
Amikor közeleg a lejárati idő, akkor a beteg is és a PAL (patient ansvarig läkare, a beteg felelős orvosa - aki általában nincs) is kap időben értesítést, hogy hosszabbítani kellene.

Egy ilyen dosreceptre, minden orvos rendelhet gyógyszert - aki regisztrálva van a szisztemában és engedélye van. Általában megyékre szól egy ilyen engedély.

Svédországban 7 ilyen speciális” patika gyár” van, ahol automata gépsorok végzik a gyógyszerek „bezacskózását".

A rendszer nagyon jónak és biztonságosnak tűnik első látásra.
Nincsenek otthon gyógyszeres dobozok, nincs kevergetés, pontos átlátható.
DE..
Amikor elkezdtem itt dolgozni, hamar lelohadt a kezdeti lelkesedésem. Tömegével kaptam az értesítéseket lejárt dosreceptekről, hogy hosszabbítani kell. Igen ám, de a legtöbb beteget sosem láttam, sőt átnézve a dokumentációt más orvos sem az utóbbi években. A bérorvos rendszerről már írtam - egyik orvos jön a másik megy. Aki meg éppen kap egy ilyen hosszabbítási kérést, azt automatikusan „teszi a dolgát”. Nem kell magyaráznom mit jelent ez.
Betegek évek óta szedegetnek mindenféle gyógyszereket anélkül, hogy orvos látná őket. Maguk is elhiszik, hogy nekik ezt állandóan szedniük kell. Ha nem érzik jól magukat betelefonálnak a nővérnek, aki továbbítja az infót az orvosnak. Legtöbbször az a vége, hogy az aktuálisan ott dolgozó orvos hozzáír még egy gyógyszert.
A rendszer nagy piros „I”-vel jelzi a recepten a nemkívánatos interakciókat, de legtöbbször ezt simán figyelmen kívül hagyják.
Eleinte küzdöttem hogy kapjon a beteg időt hozzám mielőtt megint egy évre hosszabítanék, de nem ment. Orvoshiány van, tudomásul kell venni. Ha meg megpróbáltam a beteg nélkül legalább a nagy disznóságokat rendbe tenni a recepten, akkor a beteg háborodott fel, hogy milyen alapon változtatom meg a gyógyszereit ami neki jár. Szóval nehéz helyzetben van az az orvos aki ezt tisztességesen akarja csinálni.

Megérte?

Hatásosság számokban.

A svédek a 60%-os átoltottsági aránnyal (sertesinfluenza ellen) toplistásak a világban. A 4 skandináv ország átlaga 45%. Németországban ez 8%, Lengyelországban meg egyáltalán nem oltottak. No akkor lássuk az eredményeket. A svédországi halálozás nem volt kisebb, mint a németországi. 100000 lakosra 0.31% százalékos halálozás, kb. ugyanennyi Németországban és 0.47% Lengyelországban.

A statisztikai számítások szerint evvel a 60%-os átoltottsággal 6 életet mentettek meg.
Ehhez képest eddig 183 oltással összefüggésbe hozható narkolepsiás gyereket jelentettek.

Ez a toplistás „massvaccinaton" több mint duplájába került, mint - ami hivatalosan - a népegészségügyi szempontból még rentábilis befektetés.
1 Qualy (1 egészségesen leélt életév megszerzésére fordított költség) jelenleg max 500000-600000 SEK-re van maximálva, ami még népegészségügy szempontból „megéri" A vakcináció esetében ez 1.3 millió SEK, de ez csak nőni fog, ahogy a mellékhatások miatti kártéritések összege nő majd.

Tökre megérte. Nem?

Vita a külföldi orvosképzés körül

Mármint ami a svédeknek külföldi.
Köztudott, hogy Svédországban orvoshiány van, ennek ellenére nincs elég hely a svéd egyetemeken. Kb. 40x-s a túljelentkezés. Volt ugyan bővítés az utóbbi években, sőt egy új orvosképzés is indult az Örebro Universitet keretein belül. Sok svéd ezért külföldre megy tanulni, akiknek nagy része vissza is tér ide.
Januárban azonban megjelent egy cikk egy svéd napilapban ami felborzolta a kedélyeket rendesen.
A cikk az állítja, hogy diákok húzták meg a vészharangot amiatt, hogy a román egyetemeken komoly hiányosságok vannak, sok a csalás és nagy a korrupció. Ezen életek múlhatnak- mondják..

Állítólag a kolozsvári orvosi egyetemen (UMF Iuliu Hatieganu i Cluj Napoca) csalással lehet vizsgákat szerezni/megvenni.
Az egyik diák - aki a SvD újságírójával találkozott - szerint halálra van rémülve ha arra gondol, hogy közülük  néhány Svédországban fog majd dolgozni.
Állításuk szerint azért ez nem általános de egyes tárgyak esetén közismert. Az aggódó diákok a Högskoleverket-nél (Felsőoktatási Hivatal) is panaszt tettek.
Az EU országokban megszerzett diplomákat elfogadják Svédországban és a Socialstyrelsen 4 héten belül automatikusan kiállítja a kérvényezőnek a svéd működési engedélyt. Teszik ezt annak ellenére, hogy szerintük a külföldön végzett orvosok nem rendelkeznek olyan színvonalú gyakorlati képzettséggel mint a svédek. Azért nem, mert sehol sincs olyan hosszú AT képzés, mint Svédországban.
Itt egy kis magyarázat. Svédországban az orvosegyetem 5 és fél év, ezután van ez a bizonyos 18 hónapos AT – allmäntjänstgöring képzés, ami pont olyan mint a mi rezidensképzésünk, mennek körbe–körbe az egyes szakterületekre. Ami a különbség, hogy egy AT itt még nem legitim orvos. Ugyanúgy dolgoznak, írhatnak receptet, de pl. nem kezdményezhetnek pszichiátriai kényszerkezelést. Nekik viszont nincs szigorló évük. A vicc, hogy Hollandiában és Finnországban meg az 5 és fél év miatt nem fogadják el a svéd diplomát.

A cikk megjelenése után egy vita sorozat indult a Läkartidningenben (Orvosi Hetilap svéd testvére ) Megszólalnak egy cikkben a Kolozsvárott tanuló orvostanhallgatók, akik fel vannak háborodva a cikken és úgy gondolták meg kell szólalniuk, mert itt a saját hitelességükről van szó.
A SvD cikkben 2 példát hoznak fel, az egyik egy a Högskolaverketnek írt levél állításai és a másik egy anonim informátor.
Állításuk szerint nem tapasztaltak semmi ilyesmit amióta ott tanulnak. Rámutatnak azokra a tárgyi tévedésekre amik a cikkben találhatók, pl. hogy a felvételihez nem szükséges a biológia és a kémia. Az egyetem weblapján bárki ellenőrizheti a felvételi követelményeket. Felsorolnak még néhány másik konkrétumot is amik teljesen tévesek.

A kommentek is érdekesek.
Egy orvos aki Svédországban és Kolozsvárott is járt orvosképzésre kiáll a kolozsvári képzés mellett. Azt írja nagyon magas a színvonal, nagyon nehéz vizsgaidőszakok vannak és nagyon jó orvosok lesznek akik oda járnak.
Másik kommentelő a Svédországon belüli egyenetlenségekre hívja fel a figyelmet. Szerinte aki pl. Kirunában csinálja az AT képzést az közel sem olyan színvonalú, mint amit a Socialstyrelsen megkövetel.

Egy magyar nevű kommentelő, aki elmondása szerint nem Romániában  hanem egy másik EU országban végzett, Svédországban végezte az AT képzését, amit nagyon jónak tart. Sokat tanult ,megtanulta a szisztémát, az adminisztrációt és sok klinikai tapasztalatot szerzett. Értékeli a  Socialstyrelsen azon döntését, hogy megszüntette azt a lehetőséget hogy a külföldön diplomázottak az AT képzésüket is csinálhatták más EU országban.
(megjegyzés részemről: Ez nekem új. Ezek szerint most már megkövetelik a külföldön megszerzett diploma után a svédországi AT képzést a svédektől.)

Hogy hányan is tanulnak külföldön és milyen tempóban emelkedik a számuk ez a táblázat mutatja.