Egyszer volt, hol nem volt itt a messzi északon egy fekete cica, akiért a gazdája mindenre képes volt. Fél évvel ezelőtt azonban a cicának nyoma veszett. Volt nagy bánat, de a gazdi nem adta fel. Hirdetést adott fel, teleplakátozta a várost a cica képével. Teltek, múltak a hónapok, de mint tudjuk a remény hal meg utoljára. És láss csodát, egyszercsak megcsörrent telefon. A jó hír, hogy valaki megtalálta a cicát. A rossz, hogy igen beteg szegény. Szaladt a gazdi érte és irány az állatkórház. Hosszas kezelés, infúzió, gyógyszerek, de minden hiába. Cicus az örök vadászmezőkre távozott. Gyászolta is szegényt a gazdi, tisztességesen el is temetette az állat temetőben.
Mindez 12000 SEK-be került. Mint tudjuk az idő a legjobb gyógyír a sebekre, így tehát lassan, de enyhült a fájdalom.
Mindez 12000 SEK-be került. Mint tudjuk az idő a legjobb gyógyír a sebekre, így tehát lassan, de enyhült a fájdalom.
A történet azonban folytatódik...
Fél évvel az eltűnése után hazajött a cicus. Mármint az igazi.
Aranyos!:)
VálaszTörlés