Ont om tid - Nincs időnk

Ma végetért az 1 hete tartó ügyeletem a cégnél ezért 15.30 után most már szabadon mozoghatnék...de ülni stb továbbra sem sikerül mert a tünetek nem csökkentek.

Mivel a vårdcentralban nem sikerült eljutni az orvosig és a mindenttudó nővér javaslatai sem használtak, így B tervként megpróbálkoztam az akut mottagniggal (SBO).

Rendbeszedtem magam aztán nekiindultam az ellátás reményében (főleg egy CT esetleg MR vizsgálat jött volna jól). Itt is egy undersköterskán (segédnővér) keresztül vezet az út a doktorig. Szépen felvette az adataimat, leírta mik a panaszaim, megkérdezte hogy most fizetek vagy később. Miután elintéztük az anyagiakat gyártott nekem betegkártyát meg egy mappát az orvosnak/nővérnek.
Kis várakozás után egy nővérke elkísért egy vizsgálóba, ahol megmérte a vérnyomásom és a szaturációt. Mire végzett meg is jött egy orvos (valszeg AT- rezidens), bemutatkozott és kérdezett a panaszaimról. Ekkor még bizakodó voltam.
Szépen előadtam a tüneteimet, de úgy láttam nem nagyon hitte el. Megnyugtatott azért, hogy tényleg beteg vagyok (ez egészen új információ volt), de arra is felhívta a figyelmemet, hogy az akut mottagning nem az ilyen esetek ellátására való. Elmondta hogy nincs idejük, sok a beteg, törött csontokkal, szúrt/vágott sebekkel foglalkoznak leginkább.
Elismerte, hogy nem tud mit kezdeni velem (úgy tűnt, hogy lövése sincs mi lehet a probléma), meg hogy komolyabb kivizsgálás kellene pl. valamilyen radiologiai vizsgálat. Ki hitte volna? Abban egyet is értettünk, hogy ez a Vårdcentral dolga ( lenne), ezért visszairányított oda. (Mint láttuk azonban az elég reménytelen, ezért próbáltunk kicsit "csalni".)
A beszélgetés végén szépen kikísért az ajtóhoz és még azt is elintézte, hogy a vizitdíjat (300SEK) visszakapjam mivel megsem vizsgált. Tulajdonképpen tisztességes volt de evvel nem vagyok előrébb.
Ez volt hát a "Füstbe ment (B) terv " története.
Következik a C terv, majd arról is beszámolok.