Bérorvos voltam a szomszédban

Bérorvos, hyrläkare, stafet vagy leasing läkare. Hivatalosan a dokumentumokon leasing-läkare voltam.
Ahogy azt már írtam is úgy döntöttem 4 évnyi “röghöz kötöttség” után ideje szétnéznem máshol is, hátha ott másképp csinálják. Így vetett a sors a szomszédos Kristinehamnba, a Vännern partjára.

Fél 8-kor kocsiba vágtam magam és az oda vezető autópálya félén még a svéd megengedett és legtöbbek által be is tartott tempóban döcögve is átértem 8-ra. Azért autópálya félét írtam, mert ez nem igazi 2x2 sávos, hanem hol egy, hol két sávos, váltakozva a szembe jövők sávjával. Régebben majdnem minden autópálya így épült, de ma is építenek még ilyeneket is (éppen most épül az Örebro-Karlskoga közötti pálya egy szakasza is ilyenre. Errefelé elég sziklás a táj, még a laposabb részeken is.)
A szerződésem szerint a munkaidőm 60%-t egy általános pszichiátriai osztályon, 40%-t pedig a Beroendecentrumban (addiktológia) töltöttem. A két osztály néhány km-re fekszik egymástól. A pszichiátria egy városszéli területen Mariebergben a BC pedig a városközpontban levő kórházban található.
Saját autóval jártam, a cég pedig, akivel szerződtem, (aki kiközvetített), útiköltség térítést fizetett (1.8 SEK/km). Ez máris egy különbség, mert ha alkalmazottként dolgozol és úgy ingázol a munkahelyedre, akkor nem kapsz térítést, (igaz az adóalapodból levonhatod)
Szállásra nem volt szükségem a hely közelsége miatt, de azért az ügyeletes napjaimra foglaltak nekem szobát a kórház közelében egy hotelben.
A pszichiátria a régi Marieberg kórház egyik épületében található. Ódon épületek, gyönyörű park közvetlenül a Vännern partján. (a régi kórházról majd még írok, annak külön története van.)
Värmland megye rosszabbul áll anyagilag Örebro megyénél, ez a pszichiátrián meg is látszik, kicsit kopottabb, de valahogy mégis barátságosabb. A nővérek igyekeznek kicsit feldobni, a samtalsrum (beszélgető szoba) berendezését pl. a kórház melletti loppisban (duri) vásárolták össze. A végeredményt majd a képeken megláthatjátok.
Két pszichiátriai osztály van. A 20.-on a súlyosabb betegek fekszenek, itt természetesen zárva vannak az ajtók. A 19.-n vannak a könnyebb betegek, ez a részleg nyitott. (Örebro megyében mindenhol zárva vannak az osztályok). Meghagyták azonban a lehetőségét annak, hogy ezt az osztályt is lezárhassák, ha olyan a beteganyag. Ezt az ott dolgozó szakorvos dönti el.
Nagy különbség amúgy nincsen. Ugyanúgy ősrégi gyógyszereket használnak, a sláger a Nitrazepam (eunoctin), Stesolid (seduxen), Theralen, Haldol, az újak közül néha Risperdal. Evvel nagyjából ki is fújt a repertoár.
Nyáron itt is csökkentet ágylétszámmal mennek, a 19. osztály 14 ágyát ilyenkor 9-re csökkentik. A 20-n maradt a 14 ágy.
ECT kezelések helyben nincsenek a betegeket hetente 3x mentővel Karlstadba viszik kezelésre. A kezelés nagyon jó, sok beteg látványosan és gyorsan jobban lesz tőle, ennek ellenére nem szeretem csinálni. Szóval ezt megúsztam. Ahogy a konzíliumba rohangálást is, mivel csak pszichiátria van, szomatikus osztályok nincsenek.
A Beroendecentrumot (addictologia)-t a landsting és a kommun közösen működteti (megye és helyi önkormányzat) A betegek gyakorlatilag bent fekszenek,de hivatalosan járóbetegként vannak dokumentálva. Kicsit zavaros, valaki biztos tudja miért. Főleg középkorú alkoholbetegeket és fiatalabb benzo és amfetamin függőket kezelnek. Sokan szednek kodein tartalmú fájdalomcsillapítókat. Errefelé elég lazán irják fel ezeket nem súlyos fájdalmak esetén is, ennek megfelelően sok függő is van. Hasonló a helyzet a Dexofennel is.
A kezeléseket előre tervezik. Egy erre létrehozott bizottság ítéli meg a lehetőséget a betegeknek. Van aki csak itt tölt el valamennyi időt, hogy átvészelje a megvonásos tüneteket, van aki ezután behandlingshem-ben folytatja hosszabb időre (hónapok, esetleg évek). Elég rázos azért ez a dolog, mert nincs állandóan orvos az intézetben. Én is csak heti 3 délután voltam ott az első héten. Aki dolgozott már ezen területen az tudja milyen helyzetek állhatnak elő. Igaz a delírium és a megvonásos epilepsia kezelése itt az intenzív osztályok és a belgyógyászat dolga. A legközelebbi akut mottagning és belgyógászat azonban csak Karlskogában (25 km) vagy a megye központban Karlstad-ban (50 km) van. Ide mentőztetik a betegeket ha van valami. Azért ez nem egy életbiztosítás.
A 2. héten délelőtt a BC-ban dolgoztam, délutánonként a járóbeteg rendelésen. Egy délutánra max. 2 beteget jegyeztek elő hozzám és néhány közülük nem is jött el. Na, ebbe sem szakadtam bele.
A két hét alatt volt két hétközi ügyeletem és egy teljes hétvégém, péntek délutántól hétfő reggelig. Ez szakorvosi háttér ügyeletet jelent, tehát nem kell bent lenni. Az első ügyeletben igénybe vettem a lefoglalt hotel szobát, de utána inkább otthon aludtam, mint ahogy más kollegák is akik Karlskogából járnak át. Főleg telefonok voltak, csak szombat délelőtt kellett bemennem egy kényszerkezelés elbírálása miatt.
Ez még jól is jött, mert a kristinehamni egyik Loppis közvetlen a pszichiátria mellett van, így dolgom végeztével beugrottam kicsit turkálni. Találtam is jó cuccokat.
Arról már nem is beszélve, hogy hétfőn délutánonként is nyitva van, így munkaidőben is le lehet ugrani egy kis pénzt költeni.
Minden hét végeztével le kell adni a tidsrapportot, jelentést az elvégzett munkáról a cégnek aki kiközvetített. Természetesen a túlórákat is elszámolják, nem úgy mint a jelenlegi munkahelyemen.
Hétfőtől megint alkalmazottként húzom az igát az eredeti helyemen.
Azt hiszem kezd körvonalazódni az irány.

Made with Slideshow Embed Tool