Rossz bizonyítvány a Propavan-nak

A Propavan az egyik leggyakrabban felírt altató Svédországban. Otthon nincs pontos megfelelője, csak a rokon vegyületek ismertek. Magunk között szólva, elég régen kimentek a ”divatból”. Ilyenek a Hibernal és a Tisercin. Itt tovább élt és igen "poppis" (kedvelt) a háziorvosok és pszichiáterek körében is.
A baj csak az vele, hogy lassan és alig hat, ellenben jó sok mellékhatása van. Viszont nem okoz függőséget - mondják.
Majdnem minden beteg furcsa bizsergő érzésről számol be a lábakon és gyakori a nyugtalan láb syndroma is.
Könnyű, kis veszélytelen szernek van kikiáltva. 
Én nem szerettem és csak azoknak a betegeknek írtam fel akik már régóta használták és nem lehetett őket lebeszélni róla. Volt is emiatt nézeteltérésem a helyi kollegákkal.

Az SBU (egy állami intézet ami a gyógszerek és kezelések tudományos értékelését végzi) nemrégiben az altatókat vette górcső alá. És micsoda meglepetés!
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a Propavannak nincs igazán hatása. Nem alszanak el gyorsabban a betegek, nem lesz hosszabb az össz-alvásidő, nem ébrednek ritkábban és az alvás minőség sem jobb.

 

Na most már végre van valami a kezemben amivel érvelhetek, amikor lehülyéznek a gyógyszerfelírási szokásaim miatt.

Ez kérem szépen svéd vizsgálat - nincs itt semmiféle „kulturella skillnader” (kulturális különbségek) a háttérben. Ez szokott lenni ugyanis az utolsó adu a külföldiekkel szemben amikor nem tudnak észérvekkel előállni.

 

forrás: Läkartidningen 44. szám.

 

 

 

Lucia - 2010

Ahogy tavaly, úgy az idén is közvetítette a SVT a Lucia napi koncertet. Ebben az évben Stockholmban, a  Kungsholm templomban  rendezték. (Sajnos csak január 13.-ig lesz látható).
Így Karácsony előtt  kellenek a léleknek az ilyen élmények.Jó szórakozást hozzá!
(A képre kattintva indul a koncert.)

 

 

 

 

4 évnyi ki nem vett (adott?) ügyeleti pihenő idő

Bekerülhetne szerintem a Guiness rekordok könyvébe az a norbotteni (Észak-Svédország) orvos akinek az ügyeletei után 8096 óra ki nem vett pihenő ideje (kompledighet) gyűlt össze, ami négy évnek felel meg. Mindesetre Svédországban ő a topplistás. Úgy mint maga Norbotten megye, ahol az ott dolgozó orvosoknak összesen 200000 óra ki nem vett pihenő ideje gyűlt össze. Ez azt jelenti, hogy Norbotten 100 millió Kr-ral tartozik az orvosainak.
Ebben a megyében a legkevesebb az egységnyi lakosságra jutó orvosok száma. Az orvosok sokszor 24 órát dolgoznak folyamatosan és a pihenő idejüket és a túlórákért járó kompenzációt egyszerűen nem tudják kivenni.

(Dagens medicin 10.12.13.)

A kommentek vegyesek.

Sokan nem értik miért nem képeznek több orvost Svédországban.
Mások tisztában vannak vele, hogy Svédországban elég sok orvos van, de a túlszervezettség miatt nagyon ineffektív a rendszer.
Nem tartják helyesnek, hogy olyan országokból szívják el az orvosokat, ahol sokkal nagyobb az orvoshiány.
Van aki simán nem szereti, hogy külfüldiek dolgoznak Svédországban.
Van aki egyenesen azt állitja, hogy ez a rendszer így nagyon jól megfelel a munkaadóknak, mert sokat spórolnak a ki nem fizetett, és szabadságban sem kiadott ügyeletekkel.
Egy kollaganő azt írja, hacsak lehet elkerüli az ügyeletet, mert kevesebbet használ a pénztárcájának, mint amennyit árt az egészségének.

Okos telefon az időseknek

A tapasztalatlanság nem akadály. Ezt mutatja egy EU finanszírozott vizsgálat Norbotten megyében (Észak-Svédország). Ebben az évben 15, 75 év feletti nyugdíjas kapott "okos" telefonokat  kipróbálásra. Néhány közülük még sosem használt mobiltelefont. A projectben a megyei alapellátás, a házibetegellátás és a Luleå-i Tekniska Universitet vett részt. A vizsgálatot most kiterjesztik 400 főre.

A vizsgálatban résztvevők fele diabeteses, a másik fele szív- és érrendszeri betegségben szenved.
Az okostelefonokban beépített riasztó rendszer van elesést érzékelővel és GPS-sel. A betegek megfelelő kiképzés után maguk is aktívan használhatják ezeket a telefonokat. Vércukor és vérnyomás értékeket küldenek be rendelőintézetükbe. Ezenfelül emlékeztető jelzéseket kapnak, hogy itt a gyógyszerbevétel ideje.
Az IT project-ben Norbotten megye, az Észak-norvégiai Tromso és Észak-Íroszág működnek együtt.

Nagy orvoshiány az alapellátásban

A mai megyei lapban jelent meg ez a cikk, mely szerint Örebro megyében 20 körzeti orvosi állás betöltetlen. Vannak rendelőintézetek ahol egyáltalán nincs alkalmazott orvos, bérvosok dolgoznak heti váltásban. Ennek főleg a krónikus betegségben szenvedők látják kárát. A hypertoniás és diabetes betegek gondozása teljesen megoldatlan. A betegeknek esélye sincs arra, hogy kétszer ugyanazzal az orvossal találkozzon.

Igaz, hogy januárban indul az orvoskképzés Örebroban, de ez nem jelent megooldást a mostani nehéz helyzetre, hiszen 12 év kell ahhoz, hogy valaki szakorvossá váljon.

Néhány adat:
Örebro megye lakossága 270 000
29 rendelőintézet van a megyében (alapellátó)
2008-ban 63 általános szakorvos jutott 100 000 lakosra a megyében.

2008-ban 5734 általános szakorvos  dolgozott és 764-en voltak nyugdíjban.

Az általános orvosok több, mint 50%-a 54 év feletti.

66%-uk dolgozott állami alkalmazottként, 34%-uk pedig privát szektorban.

2009-ben 232 svéd orvos és 80 külföldi orvos szerzett általános orvosi szakvizsgát.

 

Mi lenne itt a külfüldiek nélkül?

Nagy szerencséje a svéd betegeknek, hogy vannak országok ahol nagy népi összefogással kiutálják a saját orvosaikat.