Nyugdíjak itt és ott

Nemrég otthon egy ismerős fogorvos mesélte, hogy kemény 95 ezer Ft a nyugdíja. Persze dolgozik tovább ameddig bír. Ma pedig olvasom a Délmagyarban, hogy 120 ezres nettó fizetés esetén 40 ezer Ft nyugdíjra lehet számítani a jelenlegi rendszer mellett. Topon van a téma a magánnyugdíjpénztárak bekebelezése miatt is. Tüntettek  is Pesten, de minek. A kártyákat már  ugyis leosztották.
Már régóta készülök írni az itteni nyugdíjról, de most végképp aktuális lett a téma.

Svédországban 3 szintű nyugdíj rendszer van.

MIKULÁS PARTY!

Mikulás party

Kedves gyerekek! Úgy hallottam, hogy ismét ügyesek és okosak voltatok! Jól megy nektek a svéd, jól viselkedtek az iskolában, és még a tanárt sem jelentettétek fel. Ezért úgy döntöttem, ismét meglátogatlak Titeket.

December 4-én rénszarvasszánommal Hudiksvallba repülök, várható érkezési idő: 16 óra. Landolási hely:Vänortsvägen 6, Kvarterslokalen (ahol már máskor is találkoztunk).

Remélem, minél többen el tudtok jönni, hiszen mindenkinek hozok ajándékot.
Ha valamelyikőtök még műsorral is készül, akkor annak nagyon-nagyon örülök!
 

Addig is vidámságban, hóban gazdag novembert kívánok nektek!
 

A Télapó

Januárban indul az orvosképzés Örebroban

2742-en jelentkeztek a 60 helyre.
Ebből 302-en első helyként jelölték meg Örebrot.
Ezzel az örebroi egyetem a 9. helyen áll az országban a lekeresettebb képzések listáján.
Az orvosképzés úgynevezett probléma alapú (problembaserat lärande)oktatás lesz,>

A blog írás ragályos

Alexandra lányunk mégis az Anyja lánya mert rátört a grafománia és blog írásba kezdett...

itt olvasható a blogja: http://alainsweden.blogspot.com/

Kovács találkozó Granbergsdalban - 2010

Idén sem hagytuk ki ezt a jó kis programot (no meg persze a kolbulle-t sem) és ha már ott jártunk csináltunk pár képet is.

Made with Slideshow Embed Tool

 

Meg lehetett volna menteni....? 2.

Ma volt a riportfilm folytatása. Az első felében a sajtó visszhangról beszéltek, majd ismételték a tényeket.
Ami új volt - utána néztek, hogy történt-e valamiféle értékelése a műtétnek. Egy ilyen dokumentumot találtak. Ebben először is megköszönik minden résztvevőnek a kitűnő munkát, majd arról értekeznek, hogy hogyan kezeljék majd a mediát és hogyan akadályozzák meg, hogy Anna Lindh kórlapjából információk kerüljenek ki. Magáról a műtétről és az alkalmazott módszerről nem esik szó benne.
Tovább feszegetik a kérdést, hogy miért nem alkalmazták a damage kontrol módszert. Megszólalnak svéd orvosok is, traumatológiában jártas szakemberek.
Bemutatnak egy top-műtőt, ahol minden technika egy helyre van koncentrálva. Kérdés, hogy van-e olyan sebész akinek meg van ehhez a szintű felszereltséghez a megfelelő tudása.
Boncolgatják a sebész és traumatológia szakképzést és az ügyeleti rendszert.
A mai napig a Karolinskán és az ország többi intézetében is sokszor nem traumatológus szakember a vezető sebész súlyos sérültek ellátásánál. A sebészek nem képezik tovább magukat traumatológusnak. (megjegyzés: ennek még utána kell járjak, hogy is néz ki a traumatológus szakképzés.,önálló is lehet vagy csak ráképzés.) Az is előfordul gyakran, hogy még nem szakvizsgázott sebész (ST) vezeti az ilyen műtéteket.
A megszólaló svéd szakember nagyon rossznak tartja azt a gyakorlatot, hogy általános sebészeket is beforgatnak az ügyeletbe. Szerinte egy országos vezető traumatológiai osztályon, mindig traumatológus szakorvos gárdának kellene ügyelnie.
A műsor végén az is elhangzik, hogy mind a mai napig sok sebész van aki nincs kiképezve a damage kontrol módszerre, tehát ha valaki ma kórházba kerül Svédországban súlyos sérüléssel, jó esélye van rá, hogy olyan orvos fogja ellátni, aki nem ismeri ezt a módszert.

Meg lehetett volna menteni Anna Lindh életét ?

Mint már írtam a TV4 pár hete beharangozta hogy olyan információk birtokába jutottak, amelyek alapján erősen megkérdőjelezhető Anna Lindh  ellátásának szakszerüsége.
A svéd külügyminisztert egy áruházban támadták meg és késsel több helyen megsebesítették.
A Kalla Fakta riporterei azt a kérdést feszegetik, hogy meglehetett-e volna menteni az életét.
A műsort a hétvégén vetítették, azóta szinte minden újság foglalkozik a témával.
Folytatás jövő héten.
A dokumentum film szerencsére TV4 weboldalán elérhető, íme:

Megpróbálom röviden összefoglalni a filmben elhangzottakat:
A segélyhívást követően 26 perc alatt értek be Anna Lindhel a Karolinska kórházba.
Eszméleténél volt, válaszolt a feltett kérdésekre. 
A karját, a mellkasát és hasát érték a késszúrások. Megsérült a mája és a májba vezető nagy erek is, ahonnan erősen vérzett.
Azonnal megkezdték a műtétet, megpróbálták az összes vérző eret elvarrni vagy égetéssel elzárni
A dokumentum film szerint,a hasüregből a vér a műtét során a padlóra folyt,  így nem  tudták mérni az elvesztett vérmennyiséget.
A vesztesség pótlására a 8 órás műtét során 50(!) liter vért kapott.
A műtét után vérlavadási zavar, következményes tüdőembolia lépett fel, összeomlott a keringése és meghalt.

A Kalla Fakta egy ismeretlen forrás információi alapján megkérdőjelezte a választott kezelés helyességét.
A Karolinksa intézet orvosai nem nyiltakoztak az orvosi titoktartásra hivatkozva, de írásbeli tiltást is kaptak. A belső vizsgálat során nem találtak hibát.
A riporterek ezért külföldön kerestek választ a kérdésekre.
Az oregoni Donald Trunkey, ismert traumatológus professzor szerint az úgynevezett damage control módszert kellett volna alkalmazni.

Ennek a módszernek a lényege, hogy nem vágnak bele rögtön egy nagy és hosszú helyreállító műtétbe, hanem először vérzést csillapítanak egyszerű módszerekkel, majd hagyják hogy szervezet egyensúlya valamennnyire helyreálljon, miközben korrigálnak bizonyos paramétereket.
A gyakorlatban ez úgy történik pl. hasi szerv sérülése esetén, hogy felnyitják a hasüreget és az erősen vérző szervre törlőkendőket nyomnak több rétegben. Ha kell nyomokötést alkalmaznak stb. A beteget intenzív osztályra helyezik, visszaállitják a megfelő testhőmérsékletet, megszüntetik az acidozist (a vér ph savas irányba történő eltolódását) hagyják hogy a szervezet "kipihenje magát". A hasüreg akár  nyitva is maradhat.
Az definitív műtétet később, néha csak másnap végzik el, mivel egy erősen kivérzett szervezet nem bír ki  nagy megterhelést jelentő hosszú műtétet.
Az acidosist, a hypothermiát és a koagulopatiát (alvadási zavart) halálos hármasnak hivják, nem véletlenül.
A damage control módszerét a harctéri sérültek ellátása során alkalmazták először, majd átkerült  a kórházi ellátásba is.( a filmben  katonák oktatását láthatjuk)
A műsor szerint a 9o-es években vezették be (én a 70-s éveket olvastam egy cikkben).

Donald Trunkey professzor szerint, nem lett volna szabad belevágni rögtön a definitiv műtétbe és 8 órán keresztül folytatni. Így esélye sem volt Anna Lindhnek a túlélésre. Állitása szerint evvel a másik módszerrel megmenthető lett volna az élete.
Azt is hiányolta, hogy nem próbálták meg ECMO-ra (szív-tüdő gép) tenni. Valószínűleg ez már nem segített volna, de mindenképpen mint utolsó esély meg kellettt volna próbálni.
A riporterek megpróbáltak választ kapni arra, hogy miért nem ezt a módszert választották .Utánajártak kik alkották a stábot a műtétnél.
Az ügyeletes orvos általános sebész volt 1 éves tapasztalattal a háta mögött. Traumatológus szakorvos nem volt a Karolinskában. A két tapasztalt szakorvosuk nem volt ügyeletes, ezért nehéz volt őket elérni. Már 4 órája tartott a műtét, amikor a helyszínre értek.
Az első 45 percben 3-szor cseréltek műtétet vezető sebészt.
Valószínűleg a traumatológiai tapasztalat hiánya vezetett a rosszul megválasztott módszerhez. Egész más egy tervezett műtét egy stabil állapotú betegnél mint egy erősen kivérzett politraumatizált betegnél.

A műsor leadását követően a Socialstyrelsen úgy döntött, hogy annak ellenére, hogy az eset 7 éve történt és általában nem vizsgálnak 2 évnél régebbi eseményeket, független nemzetközi szakértői bizottságot kérnek fel az eset kivizsgálására. Ragaszkodnak svéd résztvevőhöz is, hogy elkerüljék a fordításből adódó esetleges hibákat.
A műsor folytatódik - valószínűleg itt a blogon is.